A 2024-es európai kábítószerhelyzet bemutatása – főbb fejlemények (2024. évi európai kábítószer-jelentés)

Az európai kábítószer-helyzetről az EMCDDA-nál készített legfrissebb elemzésből kitűnik, hogy a kábítószerpiac egyrészről rugalmas, ugyanakkor befolyásolják a világszinten zajló fejlemények. A hagyományos és az új tiltott kábítószerek, valamint egyre inkább a köztük lévő kölcsönhatás jelentette hosszú távú egészségügyi és biztonsági problémák miatt nem egyszerű hatékony válaszlépések kialakítása és megvalósítása. Az Európai kábítószer-jelentés 2024 a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján ad pillanatképet az európai kábítószerhelyzetről. Ez a bevezető rész röviden elemez néhányat az európai drogpolitikában aktuálisan kiemelt helyen szereplő fontos kérdések közül.

Ez az oldal az EMCDDA által az európai kábítószer-helyzetet bemutató éves áttekintés, az Európai kábítószer-jelentés 2024 része.

Legutóbbi frissítés: 2024. június 11.

Table of contents/Search

Table of contents/Search

Search within the book

Operator

Any match

Exact term match only

Select any filter and click on Search to see results

Close

MINDENHOL, MINDEN, MINDENKI

Válaszok a folyamatosan változó európai drogproblémákra

Az Európai kábítószer-jelentés 2024 elemzéséből származó egyik fő üzenet, hogy a tiltott kábítószerek használatának hatása ma már szinte mindenhol megmutatkozik társadalmunkban. Majdnem minden pszichoaktív tulajdonságokkal rendelkező anyag felhasználható kábítószerként. Ez azt jelenti, hogy mindenki – akár közvetlenül, akár közvetve – érintett lehet a tiltott kábítószer-használatban és az azzal kapcsolatos problémákban.

Mindenhol

Napjainkban a kábítószerrel kapcsolatos problémák szinte mindenhol éreztetik hatásukat. Nemzeti szinten sok más egyéb szakpolitikai ügy mentén is megtestesülhetnek, vagy azokat felerősíthetik, csakúgy, mint a hajléktalanság, a mentális zavarok vagy a fiatalkori bűnözés. Emellett egyes országokban a kábítószerpiac által ösztönzött nagyobb mértékű erőszakot és korrupciót figyelhetünk meg. Nemzetközi szinten a kábítószerekkel kapcsolatos problémák számos alacsony és közepes jövedelmű országban egyre fokozódnak, aláásva a kormányzást és a fejlődést, és tovább súlyosbítva a már amúgy is jelentős közegészségügyi és biztonsági kihívásokat.

Minden

Egyre inkább azt látjuk, hogy szinte minden pszichoaktív tulajdonsággal rendelkező szer megjelenhet a kábítószerpiacon, gyakran félrecímkézve vagy keverékek részeként, melynek következtében a fogyasztók sokszor nincsenek is tisztában azzal, hogy pontosan mit használnak. Ez növeli a szerhasználat egészségügyi kockázatait, valamint új kihívások elé állítja a bűnüldözést és a szabályozást.

 

 

Mindenki

Az általunk megfigyelt fejlemények kihatása, hogy valamilyen módon valószínűleg mindenkit érintenek a tiltott szerhasználat, a kábítószerpiac működése, valamint az ezekhez kapcsolódó problémák. Ezt az érintettséget közvetlenül elsősorban azoknál láthatjuk, akik problémákkal küzdenek, és kezelésre vagy más szolgáltatásokra szorulnak. Közvetett módon a kábítószer-probléma közrejátszik a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok bűnelkövetővé válásában, az adott ország egészségügyi kiadásainak megemelkedésében, de akár jelentkezhet társadalmi költségként is például olyan közösségekben, ahol nagy a bizonytalanság vagy az intézmények és az üzleti szektor korrupciónak vagy bűnözésnek való kitettsége.

Az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége – Európa nagyobb kapacitással való ellátása annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon reagálni egy egyre összetettebb és gyorsan változó kábítószer-jelenségre

Az EMCDDA 1993-as megalapítása óta a kábítószer-jelenség mértéke és jellege jelentősen megváltozott. A korunk kábítószerekkel kapcsolatos problémái által támasztott új kihívások kezelése érdekében az Ügynökség megbízatását felülvizsgálták, és a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2024. július 2-án az Európai Unió Kábítószer-ügynökségévé (EUDA) alakul át. 

Az EUDA a kábítószer-használat és a kábítószerekkel kapcsolatos problémák nyomon követésének javítása és kiterjesztése, az új fenyegetések azonosítására és az azokra való reagálásra való felkészültsége fokozása, valamint a kompetenciafejlesztésbe való beruházás révén támogatni fogja az Európai Uniót és tagállamait. Ezek az intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy mind az egészségügy, mind a biztonság területén jobb beavatkozásokra kerüljön sor.

Az EUDA négy, egymást átfedő területen nyújt szolgáltatásokat: az új és jövőbeli kihívások előrejelzése; az újonnan felmerülő kockázatok és kábítószerrel kapcsolatos fenyegetések azonosítása és az ezekkel kapcsolatos riasztások kiadása; a szükségletek és a rendelkezésre álló válaszok értékelése; valamint az érdekelt felek támogatása új ismeretek és bevált gyakorlatok értékelésén és terjesztésén keresztül. 

Az adatok gyűjtése, elemzése és terjesztése továbbra is az EUDA kulcsfontosságú feladata, amelyet új kompetenciák egészítenek ki. Ezek közé tartozik a polidroghasználatból eredő problémák megértésének és az azokra történő válaszadásnak az előtérbe helyezése, valamint az elemzési kapacitásnak a kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumok új hálózatának létrehozása révén történő megerősítése. Az EUDA új európai kábítószerügyi riasztási rendszert fog kifejleszteni, hogy kiterjessze az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos korai előrejelző rendszerre vonatkozó jelenlegi munkáját, és azt kiegészítse egy általános egészségügyi és biztonsági fenyegetettségértékelési kapacitással. A kutatási hiányosságok és szükségletek azonosítására is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd, és a rendszeres előrejelzési és szkennelési vizsgálatok segítenek növelni az EU felkészültségét a kábítószerek területén jelentkező jövőbeli kihívásokra történő válaszadásra. Az EUDA továbbra is szorosan együttműködik majd a nemzeti kábítószerügyi fókuszpontokból álló Reitox hálózattal, amelynek szerepét meg fogják erősíteni. Az Ügynökség támogatást fog nyújtani a tényeken alapuló szakpolitikák értékeléséhez és kidolgozásához, és lehetősége lesz arra, hogy tevékenységei során többet foglalkozzon az uniós szintű szakpolitikai igények támogatásával. Az Ügynökség annak érdekében is többet tud majd tenni, hogy tényeken alapuló beavatkozásokat és bevált gyakorlatokat dolgozzon ki és mozdítson elő, erősebb nemzetközi szerepet játsszon és multilaterális szinten támogassa az Európai Uniót a kábítószer-politikában.

Európai kábítószer-helyzet 2024-ben – áttekintés

A gyakran nagyobb hatáserősségű anyagok szélesebb körének nagy mértékű hozzáférhetősége

Az Európai Unióban jellemzően használt tiltott kábítószerek kínálatával kapcsolatos mutatók elemzése arra enged következtetni, hogy szinte az összes szertípus esetében továbbra is magas a hozzáférhetőség. Emellett a rendelkezésre álló információkból kiderül, hogy a piacot jelenleg a kábítószerek – a korábbiakhoz képest – szélesebb körének viszonylag nagy mértékű hozzáférhetősége jellemzi, és ezek a kábítószerek gyakran nagy hatáserősségben, illetve tisztaságban vagy új formákban, keverékekben vagy kombinációkban állnak rendelkezésre. Ezek között olyan új kábítószerek is találhatók, amelyek esetében az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos fogyasztói és tudományos ismeretek gyakran korlátozottak. Egyre sokszínűbbé válnak azok a formák, amelyekben az anyagok a piacon kaphatók, és egyes esetekben, mint például a kannabisz esetében, a fogyasztási módok is, mivel megjelentek az ehető termékek és a párologtatási technológiák különböző formái. Ezek a fejlemények fokozzák az aggodalmakat, hogy bizonyos anyagokkal kapcsolatban növekedhetnek a kockázatok. A szerhasználók nagyobb mértékben ki lehetnek téve a káros egészségügyi következményeknek, ideértve a potenciálisan halálos mérgezéseket is, mivel esetleg tudtukon kívül nagyobb hatáserősségű vagy új anyagokat fogyasztanak.

A kereskedelmi infrastruktúra célba vétele a kábítószerek nagyfokú hozzáférhetőségéhez kapcsolódik

Az Európai Unióba csempészett anyagok esetében a fokozott elérhetőség egyik fontos mozgatórugója a bűnözői csoportok azon képessége, hogy kihasználják a modern kereskedelmi közlekedési infrastruktúra nyújtotta lehetőségeket. A vámhatóságok által végzett kábítószer-lefoglalások közel 70%-ára az Európai Unió kikötőiben kerül sor, és az intermodális szállítókonténerekben nagy mennyiségű kábítószert, különösen kokaint foglaltak le. Spanyolország például 2023-ban az eddigi legnagyobb, egyetlen szállítmányban lefoglalt kokainmennyiségről számolt be – 9,5 tonna kábítószert rejtettek el egy Ecuadorból származó banánszállítmányban. Belgium és Hollandia nagy kikötői is rendszeresen kábítószer-kereskedő szervezetek célpontjai, és aggodalomra ad okot, hogy Európa más területein kisebb kikötők is egyre inkább veszélybe kerülnek.

Az e területen működő bűnözői csoportok által használt módszerek egyre kifinomultabbá váltak. Számos jól dokumentált esetben beszivárogtak az ellátási láncokba, és megvesztegetés és megfélemlítés révén kizsákmányolták a kulcsfontosságú személyzetet. Válaszlépésként a kábítószer-kereskedelem elleni 2023-as uniós ütemterv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek megerősítik a vámügyi kockázatkezelést és a csempészett kábítószerek és a prekurzor vegyi anyagok felderítését. Ide tartozik a fejlett konténervizsgáló berendezések telepítésének támogatása és az uniós váminformációs rendszerek interoperabilitásának növelése. Az ütemterv támogatja továbbá az újonnan létrehozott Európai Kikötői Szövetségét, egy köz- és magánszféra közötti partnerséget, amely olyan intézkedéseket hozott, amelyek növelik Európa fő logisztikai központjainak a kábítószer-kereskedelemmel és a szervezett bűnözői csoportok általi beszivárgással szembeni ellenálló képességét.

Növekednek a kábítószerekkel kapcsolatos erőszakkal és a kiskorúak kizsákmányolásával kapcsolatos szakpolitikai aggályok

Egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a kábítószerek magas fokú hozzáférhetősége, a nagy volumenű kábítószer-kereskedelem és az európai bűnözői csoportok közötti verseny következtében egyes országokban növekszik a kábítószerpiac működéséhez köthető erőszak és más bűncselekményformák előfordulása. A kábítószerpiachoz kapcsolódó erőszakos bűncselekmények legnagyobb terhét mindig is az Európai Unión kívüli termelő és tranzitországok viselték, és ez továbbra is így van. Európában azonban, különösen azokban az országokban, ahová nagy mennyiségű kábítószer kerül, vagy ahol nagy mennyiségű kábítószert állítanak elő, a jelek szerint növekszik a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos erőszakos cselekmények száma. Ezzel összefüggésben a fiatalkorúaknak a tiltott kábítószer-kereskedelemben részt vevő bűnözői hálózatok általi toborzásával és kizsákmányolásával kapcsolatban is egyre nagyobb aggályok merülnek fel. Ezt mutatja az is, hogy a bűnüldöző szervek egyre inkább prioritásként kezelik e fenyegetések célzott kezelését. Jelenleg kihívást jelent a kábítószer-bűnözés tendenciáinak és fejleményeinek európai szintű nyomon követése. Válaszlépésként az EMCDDA ezen a területen erőfeszítéseket tett a nyomon követési eszközök javítására, amire példa a kábítószerrel összefüggő emberölések mutatójának kidolgozására irányuló közelmúltbeli munka. Az EUDA – az Europollal és az Európai Bizottsággal szoros partnerségben – a jövőben nagyobb figyelmet fog szentelni ennek a területnek, mivel a megbízható információk valószínűleg előfeltételei lesznek annak, hogy hatékony beavatkozási stratégiákat dolgozzanak ki napjaink egyes európai kábítószerpiacainak a működéséhez egyre inkább kapcsolódó erőszak, korrupció és bűnügyi kizsákmányolás ellen.

A polidroghasználat és a gyógyszerekkel való visszaélés növeli az egészségügyi kockázatokat

A polidroghasználat két vagy több, legális vagy tiltott pszichoaktív anyag egyidejű vagy egymást követő használata. Kapcsolódó probléma, hogy olyan anyagokat is lehet értékesíteni, amelyek egy vagy több, a vásárló által várt kábítószertől eltérő kábítószert tartalmaznak, akár az általuk megvásárolni kívánt anyaggal keverve, akár annak helyettesítéseként. Ezért előfordulhat, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy valójában milyen szert vagy szereket fogyasztanak. A kábítószerek együttes alkalmazása növelheti az egészségügyi problémák kockázatát és megnehezítheti a hatékony beavatkozást, például az akut mérgezésre való reagálás során problémát jelenthet.

Az idei európai kábítószer-jelentés egyik fő üzenete, hogy a pszichoaktív szereket fogyasztók körében gyakori a polidroghasználat, és a kábítószerek ilyen módon történő használata növelheti a súlyos egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát. Úgy tűnik, hogy ezen a területen is növekednek a kihívások. Ez részben a jellemzően fogyasztott tiltott kábítószerek és az új pszichoaktív anyagok fokozott piaci integrációjának, részben pedig a szintetikus anyagok szélesebb körű hozzáférhetőségének és használatának tudható be. Ezen a területen aggodalomra adnak okot a szintetikus kannabinoidokkal vegyített kannabisztermékek, az MDMA-ként értékesített, de néha adalékanyagként szintetikus katinonokat tartalmazó termékek, valamint a más anyagokkal keverve vagy tévesen más anyagokként értékesített, nagy hatáserősségű szintetikus opioidok megjelenése. Szintén megjegyzendő, hogy az alkohol tiltott kábítószerekkel való együttes használata szintén növelheti az egészségügyi kockázatokat, például ha az alkoholt kokainnal, opioidokkal vagy új vagy „utcai” benzodiazepinekkel kombinálva alkalmazzák.

Kriminalisztikai, toxikológiai és új innovatív adatforrásokra van szükség

A kábítószer-felügyelet előtt álló egyik kihívás 2024-ben annak mélyebb megértése, hogy az emberek valójában milyen kábítószereket fogyasztanak és milyen kombinációkban. Ezért az EUDA jövőbeli munkájának prioritása lesz a polidroghasználati minták nyomon követésének javítása, valamint annak jobb megértése, hogy ezen a területen mi minősül hatékony beavatkozásnak. A toxikológiai és kriminalisztikai adatok forrásainak és az általuk szolgáltatott információknak a javítása kulcsfontosságú szerepet fog játszani annak jobb megértésében, hogy milyen anyagokat értékesítenek a piacon, és különösen mely kábítószerek vagy kábítószer-kombinációk okoznak ártalmat. Az EUDA emellett folytatni fogja olyan új adatforrások – például a kábítószer-tesztelési szolgáltatásokból vagy a fecskendőfigyelő vizsgálatokból származó adatokkal kapcsolatos források – fejlesztését, amelyek részletesebb képet adhatnak a kábítószer-fogyasztási mintákról. A fecskendőcsere-helyeken gyűjtött, használt fecskendőkben például gyakran többféle kábítószert mutattak ki, köztük sok esetben stimulánsokat és opioidokat, ami arra utal, hogy ezeket a kábítószer-kategóriákat gyakran együtt használják az európai városokban.

A sokszínűbb és összetettebb szükségletek kezelése

Támogatás a bizonyítékokon alapuló szerhasználat-megelőzés megvalósításához

A szerhasználat megelőzésének célja a pszichoaktív szerek használatának leállítása vagy késleltetése. Ez segítséget nyújthat azoknak is, akik a szerhasználat okozta rendellenességek kialakulásának elkerülése érdekében kezdték meg különféle anyagok használatát. Nem minden, ezen a területen alkalmazott megközelítés bizonyult azonban hatásosnak, és egyre nagyobb az érdeklődés a bizonyítékokon alapuló prevenciós programok azonosítása és megvalósítása iránt. E célkitűzés elérését jelenleg a prevenciós programok nyilvántartásainak létrehozása, a képzési kezdeményezések és a minőségi standardok kidolgozása teszik lehetővé. Az Európai Prevenciós Tananyag célja a prevenciós erőfeszítések általános hatásosságának javítása. Jelenleg több mint 25 uniós tagállam és szomszédos ország rendelkezik az Európai Unió megelőzési programjával foglalkozó nemzeti oktatókkal. A megelőzési erőfeszítéseket az Xchange, azaz az értékelt megelőzési beavatkozások európai online nyilvántartása is támogatja. Annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak az előreláthatólag hatékony programok azonosítására szolgáló, kiváló minőségű eszközök, sok országban még mindig nem fordítanak elegendő figyelmet a drogprevenciós munkára, illetve az erőforrásokat bizonyíthatóan nem használják fel hatékonyan, mivel olyan programokat valósítanak meg, amelyek hatékonysága nem kellően bizonyított.

Az intravénás kábítószerek nagyobb változatossága növeli az egészségügyi kockázatokat

Ha a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak csökkentéséről van szó, a szakpolitika és a gyakorlat szempontjából továbbra is kulcsfontosságú, hogy Európában hatékony és átfogó válaszlépéseket tegyenek az intravénáskábítószer-használók érdekében. E területen azonban egyre összetettebbek a kihívások, mivel az itt közölt adatok rávilágítanak az Európában használt intravénás kábítószerek növekvő változatosságára, valamint hogy ez a sokféleség nagyobb kockázattal járhat.

Az intravénáskábítószer-használók gyakran jobban ki vannak téve az ártalmak, például a vér útján terjedő fertőzések vagy a kábítószer-túladagolás miatti halálozás kockázatának, mint azok, akik más alkalmazási módokat használnak. Az intravénáskábítószer-használat súlyosbíthatja a már meglévő egészségügyi problémákat, illetve tályogokat, szepszist és idegkárosodást okozhat. Bár az elmúlt évtizedben az intravénáskábítószer-használat tovább csökkent Európában, még mindig aránytalanul nagy arányban felelős a kábítószer-használatból eredő akut és krónikus egészségkárosodásokért.

Történelmi összehasonlításban mindig is a heroin volt az intravénás szerhasználattal összefüggésbe hozott elsődleges kábítószer, de az itt bemutatott fecskendőmaradékanyag-adatok szerint az intravénás használati mintázatok változatossá és összetetté váltak. Manapság a kábítószerek széles körét – köztük amfetaminokat, kokaint, szintetikus katinonokat, opioid-agonista gyógyszereket, más gyógyszereket és különféle új pszichoaktív anyagokat – észlelik a fecskendő maradékanyagaiban, gyakran kombinációban, ami potenciálisan növeli a túladagolás kockázatát. A fecskendőmonitoring vizsgálatok adataiból az is kiderül, hogy különösen a stimulánsok intravénás használata egyre elterjedtebbé vált az intravénáskábítószer-használók körében. Ez aggodalomra ad okot, mivel a stimulánsok intravénás használata összefüggésbe hozható mind a gyakoribb injektálással, mind az elmúlt évtizedben Európában bejelentett számos helyi HIV-járványkitöréssel. A stimulánsok intravénás használatával összefüggő helyi HIV-járványkitörésekről a legfrisebb adatokban is beszámoltak, beleértve az olaszországi Monzában 2022-ben kitört járványt is.

Az ártalomcsökkentő megközelítések alapvető fontosságúak HIV intravénáskábítószer-használók körében való terjedésének csökkentése szempontjából, különös tekintettel a steril fecskendők és tűk rendelkezésre bocsátására, beleértve a börtönökben és a gyógyszertárakon keresztül történő forgalmazást is. Elemzésünk azonban ismét azt mutatja, hogy az ingyenes tű és fecskendő biztosítására irányuló programok lefedettsége és az azokhoz való hozzáférés sok uniós országban továbbra sem megfelelő.

A HIV-bejelentések visszatérnek a világjárvány előtti szintre

Miközben az Európai Unióban hosszú távon csökkenő tendenciát mutatnak az intravénáskábítószer-használattal összefüggő új HIV-fertőzések, az adatokat közlő országok több mint felében 2022-ben 2021-hez képest nőtt az új HIV-bejelentések száma. 2022-ben az Európai Unióban az intravénáskábítószer-használathoz kapcsolódó új HIV-bejelentések száma 968-ra emelkedett az előző évi 662-ről, és ezzel a 2019-ben megfigyelt szinthez hasonló szintre tért vissza. Ez a növekedés részben tükrözheti a HIV-tesztek számának a Covid19-cel kapcsolatos korlátozások feloldását és az egészségügyi szolgáltatásoknak – többek között a HIV-teszteknek – a világjárvány előtti működéshez való visszatérését követő növekedését. A növekedéshez az ismert HIV diagnózissal élő személyeknek az Ukrajna elleni orosz inváziót követő, európai országok közötti mozgása is hozzájárulhatott. A növekedés okától függetlenül ez a megállapítás további vizsgálatot érdemel, mivel az ezen adatkészletben megfigyelt hosszú távú csökkenő tendencia bármilyen változása aggodalomra ad okot. Továbbá, bár az Európai Unió a világ számos más régiójával összehasonlítva kedvező helyzetben van, a HIV-fertőzések számának 2010 óta elért 38%-os csökkenése elmarad az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 75%-os csökkentési céljától, ami azt jelzi, hogy többet kell tenni a kábítószerrel összefüggő HIV-fertőzés európai felszámolása érdekében.

A ketamin fokozódó hozzáférhetőségére és az általa okozott lehetséges ártalomra utaló jelek

Az új EUDA küldetésének része lesz, hogy kiterjessze nyomon követési kapacitását azokra az új kábítószerekre, amelyek jelenleg nem eléggé láthatóak a rutinszerű kábítószer-nyomonkövetéshez adatkészletekben. Jó példa erre a ketamin, ahol a rendelkezésre álló bizonyítékok korlátozottak, de arra utalnak, hogy ez a kábítószer valószínűleg folyamatosan elérhető egyes nemzeti kábítószerpiacokon, és bizonyos körülmények között már bevált kábítószerré válhatott. Annak ellenére azonban, hogy nem hivatalos bizonyítékok szerint a ketamint a fiatalok egyes csoportjai széles körben használják, nincsenek megfelelő ismereteink ezen szer használati mintázatairól.

Az EU új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos korai jelzőrendszerének bejelentett és lefoglalt ketamin mennyisége idővel változott, de a közelmúltban viszonylag magas szinten maradt: a beszámolók szerint a lefoglalások száma a 2021. évi valamivel kevesebb mint 1 tonnáról 2022-ben 2,8 tonnára nőtt, ám ez európai szinten nem feltétlenül reprezentatív. Az Európában lefoglalt ketamin nagy része vélhetően Indiából származik, de Pakisztán és Kína is forrásországai lehetnek ennek a szernek.

A ketamin önmagában vagy más anyagokkal kombinálva is használható. 2022-ben az Euro-DEN Plus hálózatban részt vevő kórházi sürgősségi osztályok adatai szerint az akut toxicitási eseteknél a kokain volt a ketaminnal kombinációban leggyakrabban jelentett szer.

A ketamin – amelyet általában szippantanak, de intravénásan is használható – különböző dózisfüggő akut és krónikus ártalmakat okozhat, beleértve a neurológiai és szív- és érrendszeri toxicitást, a mentális egészségügyi problémákat, az urológiai szövődményeket, például az intenzív használatból vagy adalékanyagokból eredő hólyagkárosodást. Továbbra is korlátozott ismereteink vannak arról, hogy ez a kábítószer milyen mértékben kapcsolódik jelentős ártalmakhoz Európában, ezért égető szükség van a ketaminhasználat és a kapcsolódó ártalmak nyomon követésének javítására.

„Rózsaszín kokain”: egy példa az uniós piacon megjelenő, új szintetikus kábítószer-keverékekre

A ketamin más kábítószer-keverékekkel, többek között MDMA-porokkal és -tablettákkal is vegyíthető, ami potenciálisan növeli a nem szándékos fogyasztás kockázatát. A „rózsaszín kokainként” értékesített keverékek ketamint is tartalmazhatnak. Ez a termék ugyan megtalálható az uniós kábítószerpiac bizonyos részein, de Latin-Amerikában hosszabb múltra tekint vissza, ahol a jelentések szerint gyakran tartalmazza a 2CB szert, ami a „tucibi” alternatív utcai elnevezésében is tükröződik. Európában azonban egy sor szintetikus kábítószert, köztük ketamint és MDMA-t találtak ebben az élénk színű, jellegzetes termékben. A rózsaszín kokain sok tekintetben a szintetikus kábítószerek kifinomultabb fogyasztói marketingjének példája. A fogyasztók valószínűleg nagyon kevéssé vannak tisztában azzal, hogy valójában milyen vegyi anyagokat fogyasztanak.

Európa válasza a kannabiszra

Jobban meg kell érteni, hogy melyek a leghatékonyabbak válaszlépések kannabiszhoz kapcsolódó problémák kezelésére

A kannabisz továbbra is a leggyakrabban használt tiltott kábítószer az Európai Unióban, a fogyasztás elterjedtsége körülbelül ötszöröse a második leggyakrabban fogyasztott kábítószerének (Ábra Áttekintés). A kannabiszfogyasztás számos fizikai és mentális egészségügyi problémával jár együtt; a szerhasználat korai elkezdése, a rendszeres és hosszú távú használat, valamint a nagy dózisban történő fogyasztás mind-mind növeli a kockázatokat. Továbbra is szükséges azonban a kannabiszhasználók által tapasztalt problémák típusainak, valamint annak jobb megértése, hogy melyek lehetnek a megfelelő továbbirányítási útvonalak és hatékony kezelési lehetőségek a segítségért folyamodó kannabiszfogyasztók számára. Európában a kannabisz felelős a kábítószer-használat miatti bejelentett kezelésbe lépések egyharmadáért. Ez a megállapítás nehezen értelmezhető, részben a kannabiszhasználók számára biztosított beavatkozások sokfélesége miatt, amelyek többek között lehetnek rövid beavatkozások vagy a büntető igazságszolgáltatási rendszerben elrendelt beutalások is. További munkára van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük a kannabiszproblémákkal küzdőknek kínált szolgáltatások típusait. A rendelkezésre álló információk azonban arra utalnak, hogy a pszichoszociális kezelések, például a kognitív viselkedésterápia, gyakran rendelkezésre állnak, és hogy az e-egészségügyi beavatkozások egyre inkább elérhetővé válnak.

A kannabiszfogyasztással kapcsolatos ártalom kockázatának értékelését megnehezíti a fogyasztók számára potenciálisan elérhető kannabiszalapú termékek nyilvánvalóan növekvő választéka, amely magában foglalhatja az ehető termékeket, a párologtatási technológiák különböző formáit, a magas hatáserősségű termékeket és a kábítószer különböző származékait is. Ez a sokféleség hatással lehet annak kockázatára, hogy az egyénnek problémái adódnak a kannabiszhasználattal kapcsolatban, de ezek még kevéssé ismertek. Ez tehát továbbra is egy nagyobb kutatási és szabályozási figyelmet igénylő terület.

A nyomon követés és az értékelés kulcsfontosságú a kannabisz-politikai változások hatásának értékeléséhez

Néhány uniós tagállam megváltoztatta, illetve fontolgatja azt, hogy megváltoztatja a kannabisz szabadidős célú fogyasztásának szabályozására vonatkozó megközelítését, ami egyes fogyasztók számára vagy bizonyos feltételek mellett lehetőséget teremt a kábítószerhez való nagyobb mértékű hozzáférésre. 2021 decemberében Málta jogszabályt fogadott el az otthoni termesztésről és a kannabisz magáncélú használatáról, valamint a nonprofit közösségi termesztői klubokról. Luxemburg 2023 júliusában törvénybe foglalta az otthoni termesztés és a magáncélú használat engedélyezését, Németország pedig 2024 februárjában törvénybe foglalta az otthoni termesztés és a nonprofit kannabisztermesztő klubok engedélyezését. Csehország szintén tervet jelentett be egy szabályozott és adóköteles forgalmazási rendszerre vonatkozóan.

A kannabisz termesztése, értékesítése és birtoklása Hollandiában továbbra is bűncselekménynek minősül. A kis mennyiségű kannabisz felnőtteknek (18 év felettieknek) „coffeeshopokban” történő árusítását azonban évtizedek óta tolerálják. A tolerancia egyik politikai célkitűzése az volt, hogy a kannabiszpiacot elkülönítsék a többi kábítószer piacától. Ezzel a megközelítéssel kapcsolatban aggodalomra ad okot, hogy a coffeeshopokban értékesített kannabisz az illegális piacról származik, ezért a bűnözői csoportok profitálnak ebből a kereskedelemből. A probléma megoldása érdekében Hollandia egy zárt kannabiszellátási lánc modelljét teszteli, ahol a coffeeshopokban értékesített kannabiszt szabályozott létesítményekben állítják elő. 

Európában és máshol is valószínűleg folytatódni fog a kannabisz szabályozásával kapcsolatos, dinamikus nyilvános és politikai vita. Ennek a kábítószernek az Észak-Amerikában és máshol is létező nagy kereskedelmi piacai már most is ösztönzik az innovációt, és valószínűleg közvetetten befolyásolják az európai piacon jelenleg elérhető kannabisztermékek szélesebb körét. Nem világos, hogy a jövőbeni európai szakpolitikák milyen irányt fognak követni. Az azonban egyértelmű, hogy az ezzel a területtel kapcsolatos szakpolitikák kidolgozását a bevezetett változtatások hatásvizsgálatának kell kísérnie. Ez a fajta értékelés a jó kiindulási adatok meglététől függ; ez ismét hangsúlyozza annak szükségességét, hogy javítani kell az Európában leggyakrabban fogyasztott tiltott kábítószer jelenlegi fogyasztási szokásainak nyomon követését.

A kannabiszpiacok változása új kihívásokat teremt a kábítószer-politikák számára

Az Európában kapható kannabisztermékek egyre változatosabbak. Ez igaz a tiltott kábítószerek piacára is. Ez a fogyasztói piacra is igaz, ahol olyan termékek jelennek meg, amelyek alacsony koncentrációban tartalmaznak THC-t vagy más, a kannabisznövényből kinyerhető anyagokat, például CBD-t, vagy mindkettőt. Különösen aggasztó a nagy hatáserősségű kivonatok és az ehető termékek elérhetősége a tiltott kábítószerek piacán, és összefüggésbe hozható a kórházi sürgősségi osztályokon előforduló akut toxicitási esetekkel. Ezenfelül aggodalomra ad okot, hogy az illegális piacon egyes, kannabiszként értékesített termékeket nagy hatáserősségű szintetikus kannabinoidokkal vegyíthetnek.

Néhány félszintetikus kannabinoid a közelmúltban Európa egyes részein is megjelent a kereskedelmi piacon. A leggyakrabban előforduló félszintetikus kannabinoid valószínűleg a hexahidrokannabinol (HHC), de a közelmúltban a hexahidrokannabiforol (HHC-P) és a tetrahidrokannabiforol (THCP) is kereskedelmi forgalomba került egyes uniós tagállamokban. Ezeket az anyagokat a kannabisz állítólagos „legális” alternatívájaként árulták, ami tovább növeli az e területen felmerülő szabályozási kihívásokat. Bár a HHC emberekre gyakorolt hatásaival kapcsolatos ismeretek korlátozottak, aggályok merültek fel, mivel többek között olyan tanulmányok is napvilágra kerültek, amelyek pszichózissal való összefüggésről számoltak be. A HHC-t tartalmazó ehető termékek fogyasztása által okozott mérgezésről is beszámoltak gyermekek körében.

A kokain és a szintetikus stimulánsok nagyobb szerepet játszanak az európai drogproblémákban

Hatodik éve rekordmennyiségű kokaint foglaltak le Európában

2022-ben az uniós tagállamok ismét rekordmennyiségű, összesen legalább 323 tonna kokaint foglaltak le Az európai lefoglalások mára meghaladják az Egyesült Államok által lefoglalt mennyiséget, amely országot történelmileg e kábítószer legnagyobb piacai között tartják számon. A kokain Európába különféle csatornákon keresztül jut be, de a kokain nagy mennyiségű, intermodális konténerekben, Európa tengeri kikötőin keresztül történő csempészete jelentős szerepet játszik e kábítószer magas hozzáférhetőségében.

A tiltott kábítószer-kereskedelem rendkívül dinamikus, és gyorsan alkalmazkodik a geopolitikai fejleményekhez, a regionális konfliktusokhoz és a kereskedelmi útvonalak változásaihoz. A kolumbiai, brazíliai és ecuadori fejlemények vélhetően mind hozzájárultak az Európai Unióba irányuló kokaincsempészet megfigyelt növekedéséhez. Mivel a kábítószer főbb ismert belépési pontjain fokozódtak a korlátozó intézkedések, úgy tűnik, hogy a kábítószer-kereskedők egyre inkább más uniós országok és az Európai Unióval határos országok kisebb kikötőit célozzák meg, ahol kevésbé intenzíven alkalmazhatók visszatartó intézkedések. Egyes észak-európai országok, köztük Svédország és Norvégia arról számoltak be, hogy 2023-ban rekordmennyiségű kokaint foglaltak le a tengeri kikötőkben, ami arra utal, hogy az Európai Unióban valamennyi belépési pont sérülékennyé vált.

Az európai kokain-előállító helyek felfedik, hogyan próbálják elkerülni a felderítést a kábítószer-kereskedői csoportok 

Nagy kokainfeldolgozó laboratóriumok rendszeres felderítése Európa-szerte – különösen Belgiumban, Spanyolországban és Hollandiában – rávilágít arra, hogy a transznacionális bűnszövetkezetek hogyan működnek együtt az Atlanti-óceán mindkét partjáról annak érdekében, hogy új módszereket dolgozzanak ki a kokain Európába történő csempészéséhez. Ez a speciális berendezések használatában, valamint a kokain elrejtésében és feldolgozásában szakértelemmel rendelkező vegyészek bevonásában nyilvánul meg. Az európai kokainfeldolgozás általában a más anyagokba beépített kokain másodlagos kivonását jelenti annak érdekében, hogy csökkentsék a felderítés kockázatát, amikor a kokain legális áruk kereskedelmi szállítmányaiba kerül. Ezek a kábítószer-kereskedelmi módszerek a kokain egyszerű anyagba impregnálásától a kifinomultabb kémiai elrejtésig terjednek, ahol a kábítószert különféle műanyagokba, polimerekbe vagy fémkomplexekbe építik be.

Ezenkívül kokapasztát és kokainbázist is csempésznek Európába, és a kokain-hidrokloriddá történő feldolgozás végső fázisait illegális kábítószer-laboratóriumokban végzik. Ennek okai nem ismertek, de vélhetően válasz lehet a kokainfeldolgozó vegyi anyagok relatív szűkösségére Latin-Amerikában, valamint az előállítási folyamat végső szakaszainak Európában történő ellenőrzésével járó gazdasági előnyre.

Egyre nyilvánvalóbbá válik a kokain magas fokú hozzáférhetőségének a közegészségre gyakorolt hatása

A kokain a kannabisz után a második leggyakrabban használt tiltott kábítószer Európában. Egyre több jel utal arra, hogy e kábítószer folyamatos nagymértékű hozzáférhetősége egyre nagyobb negatív hatást gyakorol az európai közegészségügyre. Bár az adatokban jelentős földrajzi heterogenitás figyelhető meg – mind a drogfogyasztókat kezelő szolgálatoknál első alkalommal jelentkezők, mind pedig a kórházi sürgősségi osztályokra történő, akut kábítószer-toxicitási felvételekről rendelkezésre álló korlátozottabb információk alapján – összességében a kokain a második leggyakrabban bejelentett tiltott kábítószer. Az európai kábítószer-ellenőrző szolgálatok – bár országos szinten nem reprezentatívak – arról számoltak be, hogy 2022-ben a kokain volt az általuk leggyakrabban vizsgált anyag. A rendelkezésre álló toxikológiai adatok arra utalnak, hogy a kábítószer 2022-ben a kábítószer-túladagolás okozta halálesetek körülbelül egyötödében volt érintett, gyakran más anyagokkal összefüggésben. Továbbá, mivel a kokainhasználat súlyosbíthatja a már meglévő szív- és érrendszeri problémákat, amelyek Európában a halálozás egyik fő okát jelentik, valószínű, hogy nem ismerik fel kellőképpen e kábítószer mortalitáshoz való hozzájárulását.

A kommunális szennyvízben található kokainmaradványok mennyisége is növekedett a 2023-ra és 2022-ra vonatkozó adatokkal rendelkező városok kétharmadában. Ez, más információkkal együtt, azt sugallja, hogy a kokain elérhetőségének növekedésével párhuzamosan a kokain földrajzi és társadalmi eloszlása is növekedett. Különös aggodalomra ad okot, hogy egyes országokban a kokainhasználat emelkedni látszik a marginalizáltabb csoportok körében. Ez ellentétben áll azzal a közmegítéléssel, amely szerint a társadalmilag integrált és tehetősebb emberek gyakrabban használnak kábítószert. A kokain elszívása és intravénás használata egyaránt nagyobb egészségügyi problémákkal jár, mint az orrba történő szippantás, ezért aggasztó, hogy a jelentések szerint számos országban növekszik a kokain intravénás használata és a crack-kokain használata. Az elszívható crack-kokain a kábítószer olyan formája, amelyet problémásabb fogyasztási minták és a marginalizáltabb csoportok általi fogyasztás jellemez. Amint azt e jelentés más részeiben is megjegyeztük, a kokain injektálása az elmúlt években számos helyi HIV-járványkitöréshez kapcsolódott Európában.

Európa továbbra is a szintetikus kábítószerek jelentős előállítója

Bár az illegális tevékenységek nyomon követése mindig nagy kihívást jelent, a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy Európában folyamatosan növekszik a tiltott kábítószer-előállítás mértéke és összetettsége. 2022-ben arról számoltak be, hogy több száz szintetikuskábítószer-termelő létesítményt számoltak fel az Európai Unióban. Ezek a létesítmények különféle anyagokat, többek között amfetamint, metamfetamint, szintetikus katinonokat és MDMA-t állítottak elő. A heroin előállításának végső szakaszaihoz szükséges létesítményeket is felderítettek. Emellett az elmúlt években a kokain-előállítás, -kivonás, -darabolás és -csomagolás különálló helyszíneinek rendszeres felderítése arra utal, hogy a másodlagos kokainelőállítás mára már jól bevált Európa egyes részein, megkönnyítve ezzel a vegyi elrejtés innovatív módszereinek használatát és e kábítószer Európába irányuló kereskedelmét.

A termelési folyamatok néhány olyan vegyi anyag közelmúltbeli lefoglalásának tanúsága szerint is innovatívabbá váltak, amelyek felhasználhatók az amfetamin, a metamfetamin és az MDMA előállításához szükséges prekurzor vegyi anyagok előállítására, és ezáltal megkerülik a szóban forgó kábítószerek hozzáférhetőségének a csökkentését célzó jelenlegi ellenőrzéseket. 

Ezen a területen kihívást jelent, hogy a vegyi anyagok egyre változatosabb használata és a kémiai szintézis új módszereinek bevezetése miatt a vámhatóságok, a bűnüldöző szervek és a meglévő szabályozások nehezen tudnak lépést tartani a piaci fejleményekkel. Ráadásul ahol illegális szintetikus kábítószereket állítanak elő, ott egyre inkább tudatosul, hogy a kábítószer-előállítás során használt, gyakran nagy mennyiségű veszélyes anyag lerakása vagy ártalmatlanítása veszélyezteti a közegészséget és a környezetet.

A metamfetamin előállítása és illegális kereskedelme rávilágít a használat növekedésének lehetőségére Európában

Úgy tűnik, hogy a metamfetaminnal kapcsolatos problémák világszerte egyre nagyobb méreteket öltenek, és ez a szintetikus stimuláns a világ számos részén jelentős mértékben hozzájárul a kábítószer okozta károkhoz. Európában – néhány ország kivételével – a metamfetamin viszonylag ritkán használt stimuláns. A kábítószer- használati tendenciák azonban egyre dinamikusabbak, és gyorsan változhatnak. A metamfetamin-használat egyre több országban terjedni látszik, ami aggodalomra ad okot, még akkor is, ha a használat általános szintje továbbra is alacsony. További aggályokat ébreszt, hogy folyamatosan érkeznek bizonyítékok az európai előállításra. Bár a felszámolt metamfetamin-előállító helyek száma 2022-ben némileg csökkent, ezek az összesített számokadatok évről évre ingadoznak, mivel nagyrészt számos kis méretű „konyhai laboratóriumra” vonatkoznak. A helyi fogyasztásra szánt, alacsony volumenű metamfetamin-előállítás régóta fennálló jelenség Európa egyes részein, például Csehországban, ahol egyes népességcsoportok jellemzően használják ezt a kábítószert. Az utóbbi időben azonban egyre több bizonyíték van arra, hogy léteznek olyan, gyakran Európában máshol található, nagyobb létesítmények, amelyek nagy mennyiségben állítják elő ezt a kábítószert az EU-n kívüli piacokra történő export céljából.

2022-ben jelentősen megnőtt a metamfetamin nagyléptékű előállításához használt prekurzor, a BMK glikogénszármazékai lefoglalásainak száma, ugyanakkor olyan új alternatív vegyi anyagokat is lefoglaltak, amelyekből a BMK előállítható. Emellett továbbra is nagy mennyiségű borkősavat foglaltak le. A borkősavat a metamfetamin (d-metamfetamin, „kristály meth”) nagy hatáserősségű és keresett formájának előállításához használják. Mindezek az információk együttesen arra utalnak, hogy a metamfetamin nagy mennyiségben történő előállítása mára elterjedt az Európai Unióban. Jelenleg úgy tűnik, hogy az ilyen léptékű előállítás főként a nem uniós piacokra történő kivitelre szolgál. Ez önmagában is aggodalomra ad okot, de azzal a kockázattal is jár, hogy – amennyiben a piaci feltételek ezt elősegítik – a kábítószer használata az Európai Unióban is elterjedtebbé válhat.

A szintetikus katinonok egyre nagyobb kihívást jelentenek

Az európai kábítószerpiac dinamikus jellegére rávilágítanak a szintetikus katinonok – egy Európában viszonylag új kábítószercsoport – előállításáról és használatáról szóló jelentések. Az itt közölt adatok azt mutatják, hogy továbbra is nagy mennyiségben csempésznek szintetikus katinonokat Európába olyan származási országokból, mint például India. Ugyanakkor egyre több bizonyíték van arra, hogy az Európai Unióban, különösen Lengyelországban is folyik előállítás. A bűnüldöző szervek által felszámoltnak nyilvánított előállítási helyek mérete és nagyságrendje a viszonylag kis méretű „konyhai” laboratóriumoktól a nagy mennyiségű ilyen anyag előállítására alkalmas létesítményekig terjed. Tekintettel a nemrégiben lefoglalt prekurzor vegyi anyagok mennyiségére és a szabályozatlan alternatív vegyi anyagok lefoglalására, valószínűnek tűnik, hogy mind az európai, mind a külső piacok számára nagy mennyiségben folyik a termelés.

Az opioidokkal kapcsolatban bekövetkezett fejlemények új kihívásokat teremtenek mind a drogpolitikák, mind a válaszmodellek tekintetében

Többféle kábítószer jelenléte a legtöbb opioid okozta halálesetnél nagyobb figyelmet érdemel

A – halálos kimenetelű túladagolásnak is nevezett – kábítószer okozta halálesetek elemzése során ismét reflektorfénybe kerül az a megállapítás, miszerint a kábítószer-fogyasztási mintázatok egyre dinamikusabbá és összetettebbé válnak. Az opioidok továbbra is a leggyakrabban érintett anyagcsoport, de gyakran más szerekkel keverve fordulnak elő, ami rávilágít arra, hogy a polidroghasználati mintázatok a kábítószerekkel összefüggő ártalmak fontos tényezői Európában. A benzodiazepineket, az alkoholt vagy a kokaint például gyakran jelentik együtt az opioidokkal a rendelkezésre álló toxikológiai adatokban, és e különböző kábítószer-csoportok egyidejű fogyasztása valószínűleg fontos, de nem mindig kellő mértékben elismert tényező a kábítószer okozta halálozás megértésében és a kapcsolódó válaszlépések kidolgozásánál.

Az opioidokkal összefüggésbe hozható halálesetekkel kapcsolatos jelenlegi uniós tendenciák stabilnak tűnnek, de az idősebb korcsoportokban növekszik a halálesetek aránya. Becslések szerint a heroin 2022-ben több mint 1800 halálesetben volt érintett az Európai Unióban, és néhány nyugat-európai országban továbbra is ez a leggyakrabban azonosított kábítószer az opioidhoz kapcsolódó halálesetekben. A rendelkezésre álló adatok azonban arra utalnak, hogy a halálos kimenetelű túladagolások többségében ma már csak az országok egy kisebb hányadában játszik szerepet a heroin, míg más opioidok és egyéb kábítószerek fontosabb szerepet játszanak. Összességében a helyzet a korábbiaknál heterogénebbnek tűnik, mivel egyes országokban a herointól eltérő opioidok, köztük a metadon és kisebb mértékben a buprenorfin, az opioidokat tartalmazó fájdalomcsillapító gyógyszerek és más, újabb szintetikus opioidok felelősek a halálos kimenetelű túladagolások jelentős részéért.

A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy egyes országokban növekszik a stimulánsokkal összefüggésbe hozható halálesetek száma. Ezek az adatok azonban nehezen értelmezhetők, egyrészt mert a stimulánsokkal összefüggő halálesetek vonatkozásában valószínűleg különösen magas a ténylegesnél alacsonyabb bejelentések aránya, másrészt mert a stimulánsok gyakran olyan halálesetekben játszanak szerepet, ahol más kábítószerek, köztük opioidok is jelen vannak.

Egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a rendkívül nagy hatáserősségű szintetikus opioidok jelentős közegészségügyi veszélyt jelentenek

Az opioidhasználattal összefüggő halálesetek komoly közegészségügyi problémát jelentenek Európában, de jelenleg csak kis töredékét teszik ki az ezzel a kábítószer-csoporttal összefüggésben Észak-Amerikában jelentett halálesetek számának. Az Egyesült Államokban és Kanadában egyaránt közegészségügyi vészhelyzet alakult ki a szintetikus opioidok, elsősorban a fentanilszármazékok miatt. Európában egészen más a helyzet. Bár valószínűleg alacsony a bejelentési arány, a fentanilszármazékok 2022-ben csak 163 halálesethez kapcsolódtak. Ezek a halálesetek magukban foglalják mind a gyógyászati használatra szánt fentanil eltérítésével, mind az illegális piacról származó fentanillal összefüggő haláleseteket is.

E nagyságbeli különbség ellenére egyre nagyobb az aggodalom, hogy a rendkívül nagy hatáserősségű szintetikus opioidok egyre inkább elterjednek az európai kábítószerpiacon, és ártalmat okoznak. Ráadásul, még ha az észak-amerikai helyzet más is, figyelmeztet arra, hogy milyen gyorsan alakulhatnak ki a közegészségügyre nézve drámai következményekkel járó opioidhasználati tendenciák. Ezért aggasztó, hogy 2009 óta 81 új szintetikus opioidot jelentettek be az uniós korai előrejelző rendszerbe, és 2023-ban 7 új anyag jelent meg. Ezek közül hat rendkívül magas hatáserősségű nitazén opioid volt. Nitazéneket először 2019-ben jelentettek az EMCDDA-nak. Azóta 16 nitazént azonosítottak Európában, és az országok többsége észlelte ezen anyagok valamelyikét a területén.

A nitazén-opioidok megjelenése egyes országokban már okozott ártalmat.

A nitazéneket utcai heroinra hasonlító készítményekben, vagy az interneten „szintetikus heroin” néven árulták, de megjelentek olyan tablettákban is, amelyeket rosszhiszeműen gyógyászati célú opioidokként vagy más gyógyszerként adtak el. Beszámolók érkeztek nitrazénekkel vegyített dohánykeverékekről is. 2023-Ban ezeket a kábítószereket összefüggésbe hozták a kábítószer okozta halálesetek számának növekedésével Észtországban és Lettországban, ahol jelenleg a halálos kimenetelű túladagolások jelentős hányadáért felelősek. 2023-ban Írországban és Franciaországban is jelentettek helyi mérgezéseket. Írországban a nitazéneket rosszhiszeműen heroinként értékesítették, ami többszöri túladagolást eredményezett, valamint 2024-ben két börtönben történt túladagolással is összefüggésbe hozták őket. Az Európai Unión kívül a nitazéneket Ausztráliában, Észak-Amerikában és az Egyesült Királyságban hozták összefüggésbe kábítószer-túladagolással. Ezek a kábítószerek jelenleg nem szerepelnek kiemelt helyen az uniós szinten rendelkezésre álló rutinadatokban. Nagy hatáserősségük és újdonságuk miatt azonban aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a nitazén opioidokat nem lehet rutinszerűen kimutatni a post-mortem toxikológiában általánosan használt eljárásokkal. Ez felveti annak lehetőségét, hogy az ezeknek a kábítószereknek tulajdonított halálesetek vagy nem halálos mérgezések száma alulbecsült lehet.

E fejlemények mellett az opioid európai piacán a közelmúltban bekövetkezett, aggasztó változásokra utaló egyéb jelek is megfigyelhetők. Ezek közé tartozik a „tranq-dope” (szintetikus opioidok és az állati nyugtató és fájdalomcsillapító xylazin keveréke) megjelenése 2021-ben, valamint a „benzo-dope” (szintetikus opioidok és új benzodiazepinek, például bromazolám keveréke) megjelenése 2022-ben. Az ilyen keverékek gyakran fordulnak elő Észak-Amerika egyes részein, ahol számos egészségügyi problémával hozták őket összefüggésbe.

Új kihívások a politika, a gyakorlat és a kutatás számára

Az új és rendkívül magas hatáserősségű szintetikus opioidok megjelenése új kihívásokat jelent a drogpolitika és a gyakorlat számára. Rámutat továbbá a kutatás ellenőrzését igénylő jelentős ismeretbeli hiányosságokra. Számos ilyen kábítószer nem tartozik a kábítószer-ellenőrzés hatálya alá, amikor először jelenik meg. E tekintetben Európa abban a szerencsés helyzetben van, hogy a korai előrejelző rendszeren keresztül gyorsított mechanizmust hozott létre a kábítószerek azonosítására, kockázatértékelésére és ellenőrzésére. Alapvető fontosságú azonban, hogy a tagállamok megfelelő nemzeti intézkedésekkel támogassák ezt a mechanizmust. Úgy tűnik, hogy jelenleg a legtöbb új szintetikus opioidot ázsiai országokból szállítják. Következésképpen a többoldalú nyomon követés valószínűleg fontos lesz. A fentanilszármazékok előállítása ismerten részben Európában történik, de ezidáig korlátozott mértékben folyt. Mivel az ilyen szerek előállítása nem ütközik különösebb technikai akadályokba, elengedhetetlen megvizsgálni, hogy mi minősülhet hatékony intézkedésnek e kábítószerek Európai Unión belüli nagy volumenű előállításának megakadályozására.

Az Európai Unión belül a közelmúltban tapasztaltak megmutatták, hogy a magas hatástartamú szintetikus opioidok hirtelen megjelenése rövid idő alatt többszörös mérgezésekhez vezethet, ami a helyi szolgáltatások túlterheltségét eredményezheti. E terület rezilienciája fokozható egy több ügynökségre kiterjedő gyorsreagálási terv létrehozásával, amely a veszélyeztetettek és a frontvonalbeli szolgáltatások figyelmeztetését egyaránt célzó, hatékony kockázatiközlési elemet is tartalmaz. Ezen túlmenően a válaszmodelleket ki kell terjeszteni ezen a területen, elismerve, hogy mivel ezeket a kábítószereket más kábítószerként vagy más kábítószerekkel keverve értékesítették, a kockázatnak kitett populáció nem feltétlenül korlátozódik a korábban opioidokat fogyasztókra. Szintén fontos lesz, hogy a helyi kábítószerpiacokon gyorsan azonosítani lehessen a nagy hatáserősségű opioidok jelenlétét. Ezen a területen a válaszmodellek egyik kritikus követelménye annak biztosítása lesz, hogy az opioid antagonista naloxonból megfelelő készletek álljanak a frontvonalban dolgozók, például a rendőrség, a mentőszolgálatok és az alacsonyküszöbű szolgáltatók rendelkezésére, és szükség esetén képesek legyenek beadni ezt a gyógyszert. Végezetül, Európában az opioidproblémákra adott hatékony válaszlépésekkel kapcsolatos tudásbázis nagyrészt a heroinproblémákra adott válaszlépésekkel kapcsolatos korábbi tapasztalatokra épül. Ezért sürgős kutatásra van szükség annak értékeléséhez, hogy jelenlegi válaszmodelljeinket milyen mértékben kell kiigazítani ahhoz, hogy az új és nagy hatáserősségű opioidok – különösen más kábítószerekkel, például xilazinnal vegyítve történő – rendelkezésre állásával összefüggésben is megfeleljenek a célnak.

A heroin elérhetőségének csökkenése a szintetikus opioidok piacának növekedéséhez vezethet?

2022 áprilisában a tálibok bejelentették az ópiummák termesztésének betiltását. Egy hasonló, bár rövid ideig tartó tilalom 2001-ben a helyettesítő szerek – többek között a stimulánsok és a szintetikus opioidok – európai piacra történő bevezetését eredményezte. Ezek a változások a legtöbb országban rövid ideig tartottak, de néhány országban hosszú távú változásokat figyeltek meg az opioidpiacon. Mivel Afganisztán az Európában fogyasztott heroin fő forrása, a legutóbbi ópiumtilalom olyan találgatásokra adott okot, hogy a jövőben heroinhiány alakulhat ki, ami a szintetikus opioidok kínálatának és használatának növekedéséhez vezethet Európában.

Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) becslése szerint az ópiumtermelés 2023-ban 95%-kal csökkent. Bár ezen a területen jelentős bizonytalanság áll fenn, a bizonyítékok arra utalnak, hogy Afganisztánban jelentős ópiumkészletek maradnak. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért nem észleltük bizonyíthatóan az Európai Unió felé irányuló heroináramlás megszakadását. Az afganisztáni ópiumárak emelkedésére válaszul azonban bizonyos piaci kiigazításokra kerülhet sor. A jelentés megírásának időpontjában még korai lenne megmondani, hogy az ópiumtermesztés jelenlegi tilalma hosszú távon fenn fog-e maradni. Mindazonáltal érdemes lenne felkészülni egy 2024 végén vagy 2025-ben várható heroinhiányra. Egy azonnali válaszlépésnek biztosítania kellene, hogy elegendő kábítószer-használatot célzó kezelési férőhely álljon rendelkezésre a segítséget igénylő opioidhasználók számára. Fontos lenne annak szoros nyomon követés is, hogy a heroinellátásban bekövetkezett változások hatással vannak-e más anyagok rendelkezésre állására vagy használatára. A figyelembe veendő anyagok közé tartoznak a nagy hatáserősségű szintetikus opioidok, de a bevettebb szerek, például a stimulánsok is.

Lehetne Mianmar Afganisztán helyett az európai heroin forrása?

Mianmar mindig is jelentős ópium- és heroinforrás volt, bár általában nem az európai piacok számára. A feltételezések szerint a Mianmarból származó heroint Ázsia és Óceánia különböző országaiba csempészik. Egy hanyatlási időszakot követően az elmúlt 3 évben fokozott ópiumtermesztésről számoltak be. Az UNODC becslése szerint Mianmar 2023-ban 1080 tonna ópiumot termesztett, ami 36%-kal több, mint 2022-ben, de még mindig jóval kevesebb, mint az elmúlt években Afganisztánban termelt mennyiség. Tekintettel arra, hogy ez a termény heroinná alakítva potenciálisan értékes lehet a kábítószer-kereskedők számára, valamint a Délkelet-Ázsia és Európa közötti növekvő tengeri kereskedelmi forgalomra, fennáll annak a potenciális kockázata, hogy a jövőben a termény egy részét átirányítják a jövedelmező európai piacok kiszolgálására. A régióból származó heroin bármilyen megjelenésének nyomon követése ezért indokolt, de a 2021 óta polgárháború sújtotta Mianmar biztonsági helyzetét tekintve továbbra is kihívást jelent. Úgy tűnik azonban, hogy az ebben a régióban előállított heroin rövid- és középtávon valószínűleg nem fogja helyettesíteni az Afganisztánból az európai piacra eddig szállított heroin mennyiségét.

Áttekintés

Forrásadatok

Az ezen az oldalon található infografikák és diagramok létrehozásához használt adatok alább találhatók.

Forrástáblázatok megjelenítése