Kokain – a jelenlegi helyzet Európában (2024. évi európai kábítószer-jelentés)
A kannabisz után a kokain a második leggyakrabban használt tiltott kábítószer Európában, bár a prevalenciát és a használati mintákat tekintve az egyes országok között jelentős különbségek vannak. Ezen az oldalon található az európai kábítószerhelyzet legfrissebb elemzése a kokain szempontjából, beleértve a használat prevalenciáját, a kezelés iránti keresletet, a lefoglalásokat, az árat és a tisztaságot, az ártalmakat és még sok minden mást.
Ez az oldal az EMCDDA európai kábítószer-helyzetet bemutató éves áttekintésének, a 2024. évi európai kábítószer-jelentésnek a része.
Legutóbbi frissítés: 2024. június 11.
A kokain nagymértékű hozzáférhetőségének egészségügyi és szociális költségeire vonatkozó bizonyítékok körének fokozatos bővülése
A kannabisz után a kokain a második leggyakrabban használt tiltott kábítószer Európában. Bár a prevalenciát és a használati mintákat tekintve az egyes országok között jelentős különbségek vannak (lásd A kokainhasználat prevalenciája és mintái című részt), e kábítószer hozzáférhetőségének mértéke évek óta növekszik. Emellett egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az e kábítószerhez kapcsolódó egészségügyi és szociális költségek jelentősen emelkednek. A kokainhasználat függő és kényszeres használati mintákat eredményezhet, és számos káros egészségügyi következménnyel jár, amelyek közé tartozhat a nyugtalanság, a pszichózis, a tachykardia, a magas vérnyomás, az aritmia, az akut koronária szindróma miatti mellkasi fájdalom és a sztrók. A krónikus kokainhasználat összefüggésbe hozható a koszorúér-betegség, a kardiomiopátia és a sztrók fokozott kockázatával. A kokain és a szintetikus stimulánsok olyan pszichotikus állapotokat idézhetnek elő vagy válthatnak ki, mint például a stimuláns okozta pszichózis. A stimulánsok hosszabb távú és intenzívebb használata késlelteti a gyógyulást és rontja a gyógyulás prognózisát. A kábítószert használók körében gyakori a kokain és az alkohol együttes fogyasztása. A két anyag jelenléte a szervezetben a májban kokaetilént hoz létre, amelyet nagyobb egészségügyi kockázatokkal hoznak összefüggésbe. A pszichiátriai komorbiditás kezelése a kábítószerproblémákkal küzdők körében továbbra is kihívást jelent, mivel gyakran hiányoznak az integrált kezelési és mentális egészségügyi szolgáltatások. A rendszeres vagy problémás kokainhasználó személyek mortalitásáról a közelmúltban készült áttekintés szerint az öngyilkosság, a baleseti sérülés, az emberölés és az AIDS-szel összefüggő mortalitás kockázata egyaránt emelkedett a kokaint nem használó személyekhez képest.
A kokain Európában általában kétféle formában érhető el. A leggyakoribb a kokainpor (a só forma), a kevésbé elterjedt pedig a crack kokain (füstöléssel elszívható szabad bázisú forma). A kokaint a Dél-Amerikában termesztett kokacserjéből állítják elő. Európába különféle csatornákon keresztül jut be, de az európai tengeri kikötőkön keresztül, intermodális kereskedelmi szállítókonténerek segítségével, nagy mennyiségben folytatott kokaincsempészet jelentős tényezőnek tekinthető a kábítószer manapság megfigyelhető, nagymértékű hozzáférhetőségében. Azokban az országokban, ahol a nagy konténerkikötőket tudvalevően a kokain importálására használják, a kábítószerrel összefüggő bűnözés emelkedő szintjét figyelték meg, beleértve a személyzet korrupcióját az ellátási láncok mentén, a megfélemlítést és az erőszakot. Szintén aggodalomra ad okot, hogy a kokainpiacon belüli verseny – mind a nagy-, mind a kiskereskedelem szintjén – mára a kábítószerrel összefüggő bűnözés egyik fontos mozgatórugója lett, beleértve a bandák körében előforduló erőszakot és az emberölést is bizonyos országokban. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a kokain és különösen a crack kokain használata egyre gyakoribbá válik, különösen egyes marginalizált közösségek körében. Mindez együttesen azt jelenti, hogy a kokain növekvő hozzáférhetősége és használata Európában nagyobb költségeket eredményez, mind a közegészségügyre gyakorolt hatása, mind pedig a kokainpiachoz kapcsolódó bűnözés és erőszak miatt.
A megnövekedett kokainkereskedelem jelei és a felderítés elkerülése érdekében alkalmazott innovatív megközelítések
2022-ben az uniós tagállamok már hatodik éve rekordmennyiségű kokain, 323 tonna lefoglalását jelentették. A legtöbb lefoglalásról továbbra is Belgium, Spanyolország és Hollandia számolt be, ami az Európába szállított kokain belépési pontjaiként betöltött jelentőségüket tükrözi. 2023-ban az Antwerpenben, Európa második legnagyobb tengeri kikötőjében lefoglalt kokain mennyisége a 2022. évi 110 tonnáról 116 tonnára emelkedett. Az Antwerpenben lefoglalt kokain mennyisége 2016 óta évente növekszik. 2023-ban Spanyolország az egyszeri szállítmányként valaha lefoglalt legnagyobb mennyiségű (9,5 tonna) kokainról számolt be, amelyet Ecuadorból származó banánszállítmányban rejtettek el (lásd a 3.1. ábrát).
Forrás: Policía Nacional és a spanyol vámfelügyelet (SVA-DAVA).
A tiltott kábítószer-kereskedelem rendkívül dinamikus, és gyorsan alkalmazkodik a geopolitikai fejleményekhez, a regionális konfliktusokhoz és a kereskedelmi útvonalak változásaihoz. Ebben az összefüggésben úgy vélik, hogy a kolumbiai, brazíliai és ecuadori fejlemények mind hozzájárultak az Európai Unióba szervezett bűnözői csoportok által csempészett kokain mennyiségének növekedéshez (lásd az Európai kábítószerpiaci jelentés: Kokain című kiadványt a részletes elemzéshez). A kereskedelmi konténerek használata mellett ma már számos más módszert is alkalmaznak, gyakran kombinálva, a felderítés elkerülése céljából (lásd a 3.2. ábrát).
A fenti grafikon szöveges változatának megjelenítése
Csempészési módszerek
- Logisztikai ellátási láncokba történő beszivárgás
- Intermodális konténeres szállítás
- Konténerváltás, kódcsalás, kivonási csapatok
- Korrupció, tisztviselők és hajóüzemeltetők megfélemlítése
- Kisebb kikötők nagyobb mértékű használata
- Úszó GPS-címkével ellátott cseppek
- Anyahajókról kis hajók általi begyűjtés
- Motorcsónakok, kedvtelési célú vízi járművek
- Félig merülő tengeralattjárók (narkó-tengeralattjárók, torpedók)
- Szállítmányok kémiai elrejtése vagy maszkolása
- Az általános célú légi közlekedés szélesebb körű használata, kis repülőterek
Mivel ennek a kábítószernek az ismert főbb belépési pontjain fokozták a csempészetet akadályozó intézkedéseket, úgy tűnik, hogy a kokaincsempészek egyre inkább a kisebb kikötőket célozzák meg más uniós országokban és az Európai Unióval szomszédos országokban, amelyek a kábítószerkereskedelmi tevékenységekkel szemben sebezhetőbbek lehetnek. Egyes észak-európai országok – köztük Svédország és Norvégia – 2023-ban rekordmennyiségű kokain lefoglalásairól számoltak be tengeri kikötőikben. Ezek a fejlemények együttesen magyarázatot adhatnak arra, hogy a nagy mennyiségű lefoglalások ellenére a kokain jelentett tisztasága kiskereskedelmi szinten történelmi összehasonlításban továbbra is magas, az ára pedig stabil. Mára már ismert tény, hogy a kokaintermékek tiltott feldolgozására számos uniós tagállamban sor kerül, és a jelentések szerint 2022-ben 39 kokain-laboratóriumot számoltak fel. Az európai kokainfeldolgozás általában a más anyagokba belefoglalt (pl. műanyagokban kémiailag rejtett) kokain másodlagos kinyerésével jár. Ez az elrejtés kihívást jelent a kereskedelmi szállítmányokban való észlelés szempontjából. A közelmúltban néhány viszonylag nagyméretű létesítményt derítettek fel. Például egy Spanyolországban, 2023-ban felszámolt kokainfeldolgozó laboratórium a jelentések szerint napi 200 kilogramm kábítószer előállítási kapacitásával rendelkezett (lásd a 3.3. ábrát).
Forrás: Policía Nacional.
Egyre nyilvánvalóbbá válik a kokain hozzáférhetőségének a közegészségre gyakorolt hatása
A kokainnal kapcsolatos egészségügyi problémákat számos gyakorlati és módszertani okból nehéz lehet nyomon követni, de egyre több jel utal arra, hogy a kábítószer nagyfokú hozzáférhetősége egyre negatívabb hatást gyakorol az európai közegészségügyre. Jelenleg a kokain a második leggyakrabban jelentett tiltott kábítószer, mind az első alkalommal kezelést kezdők, mind pedig a jelentést tevő sürgősségi kórházi osztályokon az akut kábítószertoxicitási esetekre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok szerint. Az európai drogbevizsgáló szolgálatok – bár országos szinten nem reprezentatívak – arról számoltak be, hogy 2022-ben a kokain volt az általuk leggyakrabban vizsgált anyag. A rendelkezésre álló adatok arra is utalnak, hogy ez a kábítószer a halálos kimenetelű túladagolások mintegy ötödében játszott szerepet 2022-ben. Mivel a kokainhasználat súlyosbíthatja a már meglévő szív- és érrendszeri problémákat, valószínű, hogy a kábítószernek az európai mortalitáshoz való általános hozzájárulását nem ismerik fel kellőképpen.
A települési szennyvízben található kokainmaradványok mennyisége is növekedett a 2023-ra és 2022-re vonatkozó adatokkal rendelkező városok kétharmadában. Ez, más információkkal együtt, azt sugallja, hogy a kokain hozzáférhetőségének növekedésével párhuzamosan földrajzi és társadalmi eloszlása is szélesedett. Különös aggodalomra ad okot, hogy egyes országokban a kokainhasználat egyre gyakoribbnak tűnik a marginalizáltabb csoportok körében. A kokain elszívása és injektálása egyaránt nagyobb egészségügyi problémákkal jár, ezért aggasztó, hogy egyre több országból jelentik a kokain injektálását és a crack kokain használatát. Az olyan stimulánsok esetében, mint a kokain, az injektálás gyakoribb, és az elmúlt évtizedben 7 európai városban az injektáló kábítószer-használók körében lokalizált HIV-járványok kitöréséhez vezetett (lásd az Injektáló kábítószer-használat Európában – a jelenlegi helyzet) című részt.
A kokainhasználattal összefüggő problémákkal küzdő emberek kezelése kihívást jelent, akár társadalmilag integráltabb, a kokainport alkalmilag vagy epizódikusan használó kliensekről, akár marginalizáltabb, a kábítószert injektálva használó vagy crack kokaint szívó csoportokról van szó. A stimulánsok, például a kokain használatához kapcsolódó krónikus ártalmak többsége intenzív, magas dózisú vagy hosszú távú használattal függ össze. Az akut problémák a stimulánsokat kísérleti módon használó személyeket is érinthetik, de valószínűleg kevésbé gyakoriak, ha a stimuláns használata ritkán és alacsony dózisban történik. Bár a stimulánsproblémák hatékony kezeléséről egyre többet tudunk, ez a tudás még mindig viszonylag korlátozott. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok pszichoszociális beavatkozások alkalmazását jelzik, ideértve a kognitív viselkedésterápiát és a kontingencia menedzsmentet. Egyelőre egyik gyógyszeres kezelés határozott alátámasztásához sincs elegendő bizonyíték, bár néhány potenciálisan hasznos, új gyógyszeres terápia fejlesztése folyamatban van. A kokainproblémák kezelése marginalizáltabb csoportok körében különösen nagy kihívást jelenthet, mivel a klienseknek több más kábítószerrel, köztük opioidokkal vagy az alkohollal is lehetnek problémáik. A kokain injektálása és crack szívása esetében a meglévő ártalomcsökkentő intézkedések – amelyek nagyrészt azonosak az eredetileg az opioidproblémákra kidolgozottakkal – valószínűleg megfelelőek lesznek a módszerspecifikus ártalmak csökkentéséhez. Ugyanakkor további munkára van szükség átfogóbb beavatkozások kidolgozásához, illetve nagyobb beruházásokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatások megfeleljenek az egyes országokban ezen a területen megfigyelhető növekvő igényeknek.
Főbb adatok és tendenciák
A kokainhasználat prevalenciája és mintái
-
Az Európai Unióban felmérések alapján közel 2,5 millió 15 és 34 év közötti személy (a korcsoport 2,5%-a) használt kokaint az elmúlt év során (lásd a 3.4. ábrát). A 2021 óta felméréseket készítő és a konfidencia-intervallumokat is feltüntető 13 európai ország közül 5 jelentett az előző, összehasonlítható felmérésben szereplőknél magasabb becsléseket, 8 pedig stabil tendenciát.
Ez az adatkereső lehetővé teszi a kokainhasználat prevalenciájára vonatkozó adataink megtekintését felidézett időszak és korcsoport szerint. Az országonkénti adatok a térképre kattintva vagy a legördülő menüből az ország kiválasztásával érhetők el.
Megjegyzések
Az itt bemutatott prevalenciaadatok a nemzeti fókuszpontok által az EMCDDA-hoz benyújtott, az általános népesség körében végzett felméréseken alapulnak. A legfrissebb adatokat és részletes módszertani információkat lásd a 2024. évi statisztikai közlöny: A kábítószer-használat prevalenciája című dokumentumban.
Az egyes országokra vonatkozó legfrissebb adatokat bemutató grafikák 2013 és 2023 között végzett tanulmányokon alapulnak.
Prevalencia-becslések az általános népességre vonatkozóan: korsávok: 18–64 és 18–34 Németország, Görögország, Franciaország, Olaszország és Magyarország esetében; 16–64 és 16–34 Dánia, Észtország és Norvégia esetében; 18–65 Málta esetében; 17–34 Svédország esetében.
-
A települési szennyvízben lévő kokainmaradványok mennyisége a 2023-ra és 2022-re vonatkozóan adatokkal rendelkező 72 városból 49-ben nőtt, 13 város nem jelentett változást, 10 város pedig csökkenést jelzett (lásd a 3.5. ábrát).
Piros = növekedés | Zöld = csökkenés | Sárga = stagnálás, az előző értékhez képest | Kék = nincs korábbi adat
A benzoilekgonin napi mennyiségének középértéke 1000 lakosra jutó milligrammban. A mintavételre 2023 márciusa és májusa között, egy héten keresztül került sor.
A statisztikai hibákat figyelembe véve az előző értéktől 10%-nál kisebb mértékben eltérő értékek ezen az ábrán stagnálásnak számítanak.
Forrás: Sewage Analysis Core Group Europe (SCORE) (Európai Szennyvízelemző Központi Csoport)
A teljes adatkészletet és az elemzést lásd: Wastewater analysis and drugs – a European multi-city study (Szennyvízelemzés és kábítószerek – egy európai, több várost érintő tanulmány).
-
Az ESCAPE-hálózat által 2021 és 2022 között 11 uniós tagállam 12 városában 1849 használt fecskendőn elvégzett elemzés szerint összességében a fecskendők egyharmada tartalmazott két vagy több kábítószer-kategóriából származó szermaradványokat, ami gyakori polidroghasználatot vagy az injektáló kellékek újbóli felhasználását jelzi. A legelterjedtebb kombináció egy stimuláns és egy opioid keveréke volt. Athénban, Kölnben, Dublinban és Szalonikiben az elemzett fecskendők több mint 50%-ában mutattak ki kokaint, és a leggyakoribb kombináció a kokain és a heroin keveréke volt.
Kezelés megkezdése kokainhasználat miatt
- A kokain volt a második leggyakoribb problémás kábítószer azon személyek körében, akik életükben első alkalommal kezdtek kezelést kifejezetten kábítószer-használat miatt; becslések szerint 29 000 kliens, vagyis az első kezelésüket megkezdők 21%-a említette (lásd a 3.6. ábrát).
- A legfrissebb európai adatok arra mutatnak rá, hogy az első kokainhasználat (átlagosan 22 éves korban) és a kokainproblémák miatti első kezelés (átlagosan 35 éves korban) között 13 év telik el.
A tendenciáktól eltekintve az adatok az összes olyan kezelést kezdőre vonatkoznak, akik elsődleges kábítószerként kokaint használnak – 2022 vagy a legfrissebb adatokkal rendelkező év.
Az első alkalommal kezelést kezdőkre vonatkozó tendenciák 25 ország adatain alapulnak. A tendenciák elemzése csak azokat az országokat veszi figyelembe, amelyek a hat évből legalább ötre vonatkozóan rendelkeznek adatokkal. A hiányzó adatokat a szomszédos évekre vonatkozó adatokból, interpolációval következtetik ki. A szolgáltatások terén a Covid19 által okozott zavarok miatt a 2020-ra, 2021-re és 2022-re vonatkozó adatokat óvatosan kell értelmezni. A hiányzó adatokat Spanyolország és Franciaország (2022), illetve Németország (2019) esetében az előző évi értékekkel helyettesítették.
A kokainhasználattal összefüggő ártalmak
- Az Euro-DEN Plus jelentést tevő kórházai által 2022-ben jelentett második leggyakoribb szer a kokain volt, amely az akut kábítószertoxicitási esetek 28%-ában (1739) volt érintett. Ahol ezt nyilvántartásba vették, ott a legtöbb esetet az alkohol egyidejű fogyasztásával hozták összefüggésbe.
- A mindkét évre vonatkozóan adatokat szolgáltató 19 európai országban 2022-ben 996 (23%) kábítószer okozta halálesetben szerepelt a kokain, többnyire opioidokkal együtt (2021-ben 807 esetben (20%)).
- Spanyolországban a kokain játszott szerepet a 2021-ben jelentett, kábítószer okozta halálesetek több mint felében (52%). Franciaországban az igazságügyi hálózat arról számolt be, hogy a kokainnal összefüggő, kábítószer okozta halálesetek száma a 2020. évi 130 esetről (az összes kábítószer okozta haláleset 22%-a) 2021-ben 259 esetre (39%) emelkedett.
Crack kokain
- A 2022-ben crack miatt kezelést kezdő, becslések szerint 8100 kliens (2021-ben 7500) 90%-a mindössze 6 uniós országból származott, és közülük 3000-en első alkalommal kezdtek kezelést. Ezzel azonban az a gond, hogy a „crack” kifejezést az országok nem feltétlenül következetesen használják.
- Az elsődleges kábítószerként crack kokaint használó, első alkalommal kezelést kezdők száma körülbelül 42%-kal, a 2017. évi 1900 kliensről 2022-ben 2750 kliensre emelkedett.
- A lisszaboni és portói (Portugália), valamint párizsi (Franciaország) fogyasztói szobákra vonatkozó, 2022-es adatok azt mutatják, hogy a crack kokain önmagában vagy heroinnal együtt a támogatott kábítószerfogyasztási epizódok jelentős részében jelen volt. A crack kokain fogyasztása mindkét országban felerészben elszívással, felerészben pedig crack injektálásával történt, önmagában vagy heroinnal együtt. Barcelonában, Athénban, illetve Bergenben működő fogyasztói szobák 2022-ben nem számoltak be crack kokain használatáról.
- A 13 európai város települési szennyvizének az uniós finanszírozású EUSEME-projekt keretében végzett, 2021. évi elemzése során minden mintavételi napon, minden városban találtak crack kokain maradványokat, a legmagasabb arányról pedig Amszterdamban és Antwerpenben számoltak be.
A kokainpiacra vonatkozó adatok
- 2022-ben az uniós tagállamok 84 000 kokain-lefoglalásról számoltak be, ami 323 tonnának felelt meg (a 2021. évi 303 tonnához képest); ez már a hatodik egymást követő évben számít rekordmennyiségnek. Belgium (111 tonna), Hollandia (51,5 tonna) és Spanyolország (58,3 tonna) együttesen a teljes lefoglalt mennyiség 68%-át fedte le (lásd a 3.7. ábrát).
- A kokain átlagos tisztasága kiskereskedelmi szinten Európa-szerte 52% és 83% között mozgott 2022-ben; az országok fele 64% és 76% közötti átlagos tisztaságról számolt be. Míg a kokain kiskereskedelmi ára az elmúlt évtizedben stabil maradt, a kokain tisztasága emelkedő tendenciát mutat, és 2022-ben 45%-kal magasabb szintet ért el, mint a 2012-es indexévben (3.7. ábra).
- 2022-ben uniós tagállamok 39, kokain-előállításhoz köthető helyszín felszámolásáról számoltak be (ez a szám 2021-ben 34 volt). Annak ellenére, hogy 2022-ben csökkent a kálium-permanganát alapvető vegyi anyag lefoglalásainak száma (173 kilogramm) 2021-hez (1100 kilogramm) képest, valószínű, hogy az importált közvetítő termékekből származó kokain-hidroklorid nagyarányú feldolgozása továbbra is az Európai Unióban zajlik. 2023-ban például egy Spanyolországban felszámolt kokainfeldolgozó laboratóriumnak a jelentések szerint napi 200 kilogrammra becsült előállítási kapacitása volt. Emellett a kémiailag kivonandó kokaint tartalmazó szokatlan anyagok nagy lefoglalásairól számoltak be, ami arra utal, hogy Európában jelentős szintű a kokain másodlagos kivonása. 2022-ben például kémiai úton elrejtett kokaint találtak egy 22 tonnás franciaországi cukorszállítmányban és 100kilogramm szénben, amely egy Horvátországba szállított nagyobb szénszállítmány része volt.
- A kokaint 2022-ben 85 800 szerhasználati vagy -birtoklási bűncselekményben említették, az összes ilyen jellegű bűncselekmény körülbelül 10%-ában, amelyek esetében a kábítószer ismert volt, és ezzel folytatódott az előző 6 évben megfigyelt emelkedő tendencia. A használattal vagy birtoklással kapcsolatos bűncselekményekben a kannabisz után a kokain volt a második leggyakrabban megnevezett kábítószer.
- A kokain volt a 10-nél több minta vizsgálatáról beszámoló, 8 uniós ország 18 drogbevizsgáló szolgálata által leggyakrabban kimutatott anyag, 2022 első felében 5 szolgálat, 2023 első felében pedig 4 szolgálat mutatta ki a kábítószert. Ugyanebben az időszakban a 18 drogbevizsgáló szolgálat által elemzett kokainminták tisztasága továbbra is magas maradt. 2022 első felében a vizsgált minták 50%-ának tisztasága 80% és 100% között volt. 2023 első felére ez az arány 55%-ra emelkedett.
A kokainra vonatkozó részletes információk az EMCDDA és az Europol közös, Az uniós kábítószerpiac: Kokain és az EMCDDA Stimulánsok: egészségügyi és szociális válaszlépések című dokumentumában találhatók.
Az EU+2 kifejezés az uniós tagállamokat, Norvégiát és Törökországot foglalja magában.
Ár és tisztaság: országos átlagértékek – minimum, maximum és interkvartilis tartomány. Mutatók szerint változik, hogy mely országokra vonatkoznak az adatok.
Forrásadatok
Forrástáblázatok megjelenítése
A 2024. évi európai kábítószer-jelentés forrásadatainak teljes készlete, beleértve a metaadatokat és a módszertani megjegyzéseket is, adatkatalógusunkban érhető el.
Az ezen az oldalon szereplő infografikák, diagramok és hasonló elemek létrehozásához használt adatok alkészlete alább található.
A kábítószer-használat prevalenciájára vonatkozó adattáblázatok, beleértve az általános népesség körében végzett felméréseket és a szennyvízelemzést (minden anyag)
Egyéb adattáblázatok, beleértve a kifejezetten a kokainra vonatkozó táblázatokat