Kábítószer okozta halálesetek – a jelenlegi helyzet Európában (2024. évi európai kábítószer-jelentés)
A kábítószer-használatnak tulajdonítható mortalitás becslése elengedhetetlen a kábítószer-használat közegészségügyi hatásának, valamint időbeli változásának megértéséhez. Ezen az oldalon a kábítószer okozta európai halálesetek legfrissebb elemzését találja, beleértve a halálos kimenetelű túladagolásokra, az érintett anyagokra és egyebekre vonatkozó legfontosabb adatokat.
Ez az oldal az EMCDDA európai kábítószer-helyzetet bemutató éves áttekintésének, a 2024. évi európai kábítószer-jelentésnek a része.
Legutóbbi frissítés: 2024. június 11.
A kábítószerrel összefüggő mortalitással kapcsolatos ismereteink javítása kulcsfontosságú követelmény a hatékony válaszlépések kidolgozásához
A kábítószer-használatnak tulajdonítható mortalitás becslése elengedhetetlen a kábítószer-használat közegészségügyi hatásának, valamint időbeli változásának megértéséhez. Az e területen érvényesülő tendenciákat mozgató tényezők megértése valószínűleg szintén kulcsfontosságú lesz a hatékony válaszlépések kialakítása szempontjából. Az elmúlt évtizedben tapasztalt javulás ellenére azonban a jelenleg rendelkezésünkre álló információknak még mindig jelentős korlátai vannak, ami akadályozza mind a szakpolitikák, mind a válaszlépések kidolgozását.
A kábítószer okozta halálesetek kifejezést olyan mutatóra használják, amely a közvetlenül a kábítószer-fogyasztásnak tulajdonítható haláleseteket hivatott megragadni, amelyeket néha túladagolásos haláleseteknek is neveznek. Meg kell jegyezni, hogy a kábítószer okozta halálesetekre vonatkozó becslések a kábítószer-használattal összefüggő teljes mortalitási rátának csak egy részét fedik le, mivel ez a mérték nem tartalmaz olyan, járműbalesetből vagy egyéb balesetből, erőszakból, kábítószer-mérgezéstől eltérő módon elkövetett öngyilkosságból vagy krónikus betegségekből eredő mortalitást, mely esetekben a kábítószer-használat is szerepet játszhatott. Ennélfogva kohorszvizsgálatok és egyéb megközelítések révén szükség van arra, hogy a kábítószerrel összefüggő mortalitás ezen egyéb, fontos területein is bővítsük ismereteinket.
E korlátok ellenére a kábítószer okozta halálesetek értékelése még mindig kulcsfontosságú mérőszám a tiltott kábítószerek használata által okozott ártalmak megértéséhez, de módszertani, valamint az adatok hozzáférhetőségével és minőségével kapcsolatos problémák miatt az értelmezése kihívást jelent. Ez különösen igaz a kábítószer okozta halálesetek közelmúltbeli tendenciáinak értelmezésekor, amikor a legutóbbi jelentéstételi évre (2022) vonatkozó adatok az e mutató által lefedett 29 ország közül csak 21 esetében állnak rendelkezésre, és ezért becsült értékeket kell kiszámítani, ha átfogó uniós becslés készül. Tekintettel arra, hogy milyen gyorsan jelenhetnek meg új kábítószer-fenyegetések, az adatok időszerűségének és teljességének javítása ezen a területen fontos prioritás a jövőre nézve.
Azt is meg kell jegyezni, hogy módszertani okokból az azonosított, kábítószer okozta halálesetek száma valószínűleg minimális becsléseknek felel meg; a jelentéstételi kapacitás országonként eltérő, ami azt jelenti, hogy az országok közötti összehasonlításokat óvatosan kell végezni. Ezen túlmenően egyes országokban jelenleg nem állnak rendelkezésre részletes toxikológiai információk, ami azt jelenti, hogy korlátozott átfogó képünk van arról, hogy a különböző kábítószerek milyen szerepet játszanak a kábítószer okozta halálesetek arányainak alakításában. A részletes toxikológiai információk hiánya szintén akadályozhatja a különböző kábítószerek kombinált alkalmazás esetén betöltött szerepének megértését. Mivel a halálos kimenetelű túladagolások többségében egynél több szer játszik szerepet, és mivel a kábítószer-fogyasztási szokások egyre összetettebbé válnak, egyre nagyobb szükség van arra, hogy jobban megértsük, hogyan hatnak a polidroghasználati szokások változásai a mortalitásra. Pozitív fejlemény ezen a területen, hogy a 2024-ben elindított Európai Unió Kábítószer-ügynöksége (EUDA) megerősíti majd a gyors fenyegetésértékelésre, a korai előrejelzésre és a riasztások kiadására irányuló kapacitást, és támogatja a rutinszerű bejelentési kapacitás javítására irányuló intézkedéseket ezen a területen. Az is kiemelendő, hogy az új ügynökség koordinálja majd a kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumok új hálózatát, növelve a rendelkezésre álló elemzési kapacitást annak nyomon követésére, hogy a különböző kábítószerek és kábítószer-kombinációk hogyan befolyásolják a mortalitási tendenciákat.
Bár az opioidok gyakran érintettek, a kábítószer okozta halálesetek többsége több anyag fogyasztásához kapcsolódik.
2022-ben a kábítószer okozta bejelentett halálesetek száma néhány uniós országban enyhén emelkedett, míg más országokban csökkent. A 2022-es, körülbelül 6400 kábítószer okozta halálesetre vonatkozó előzetes átfogó becslés 2021-hez képest kismértékű növekedést jelent, de ezt a számot nem szabad túlértelmezni, mivel számos, nagy népességű ország még nem szolgáltatott adatokat, és az ideiglenes végösszeg kiszámításához szükségszerűen becsült értékeket használtak.
Bár nem minden halálesettel kapcsolatban léteznek részletes toxikológiai információk, a rendelkezésre álló információk arra engednek következtetni, hogy a polidroghasználat általános, és ahol részletes toxikológiai információk vannak, azok általában több anyag jelenlétére utalnak.
A rendelkezésre álló információk rámutatnak, hogy az opioidok – általában más anyagokkal kombinálva – továbbra is a kábítószer okozta halálesetekkel leggyakrabban összefüggésbe hozható anyagok csoportjába tartoznak. Összességében az opioidokkal összefüggésbe hozható halálesetekkel kapcsolatos tendenciák stabilnak tűnnek, de az idősebb korcsoportokban növekszik a halálesetek aránya. Becslések szerint a heroin több mint 1800 halálesetben volt érintett az Európai Unióban, és néhány nyugat-európai országban továbbra is ez a gyakorta azonosított kábítószer az opioidokhoz kapcsolódó halálesetekben. A rendelkezésre álló adatok azonban arra utalnak, hogy a túladagolásos halálesetek többségében ma már csak kevés országban játszik szerepet a heroin, míg más opioidok és egyéb kábítószerek fontosabb szerephez jutottak. Egyes országokban a herointól eltérő opioidok, köztük a metadon és kisebb mértékben a buprenorfin, az opioidokat tartalmazó fájdalomcsillapító gyógyszerek és más szintetikus opioidok felelősek a túladagolásos halálesetek jelentős részéért.
A kábítószer okozta mortalitásra vonatkozó adatok az európai opioidhasználó kohorsz elöregedésére is utalnak, amit jól mutat, hogy 2012 és 2022 között kétharmadával nőtt az 50–64 évesek körében a kábítószer okozta halálesetek száma. Annak ellenére, hogy a közfelfogás szerint a kábítószer-túladagolás olyan probléma, amely főként a fiatalokat érinti, a kábítószer-fogyasztással összefüggő mortalitási esetek jellemzően a 40 éves vagy annál idősebb férfiak körében fordulnak elő.
A rendelkezésre álló adatok arra is utalnak, hogy egyes országokban – bár fontos fenntartásokkal –, de növekszik a stimulánsokkal összefüggésbe hozható halálesetek száma. A stimulánsokkal összefüggő halálesetek vonatkozásában valószínűleg különösen magas a ténylegesnél alacsonyabb bejelentések aránya, és a stimulánsok gyakran olyan halálesetekben játszanak szerepet, ahol más kábítószerek, köztük opioidok is jelen vannak. Vannak arra utaló adatok is, hogy a stimulánsok gyakrabban érintettek a fiatalabb korcsoportok körében jelentett halálesetekben.
Egyre több aggodalomra adnak okot a szintetikus opioidokhoz köthető halálesetek
Nagy hatóértékű szintetikus opioidokat, mint például a fentanilszármazék karfentanilt és a nitazén opioidokat, amelyek közül néhány a fentanilnál lényegesen nagyobb hatóértékű, kapcsolatba hoztak néhány halálos és nem halálos kimenetelű mérgezéses esetsorozattal. Néhány balti ország kivételével azonban ezek a kábítószerek jelenleg nem szerepelnek kiemelkedő helyen az uniós szinten rendelkezésre álló rutinadatokban. Mindazonáltal az ezen a területen bekövetkező fejlemények aggasztóak, mivel ezek az anyagok a jövőben negatív hatást gyakorolhatnak az európai közegészségre.
Ezen a területen különös aggodalomra ad okot a nitazén opioidok közelmúltbeli megjelenése, amelyek 2023-ban Írországban és Franciaországban helyi mérgezéses esetsorozatokban voltak érintettek. Írországban a nitazéneket megtévesztően heroinként értékesítették, ami véletlen fogyasztáshoz és többszörös túladagoláshoz vezetett (lásd: Új pszichoaktív anyagok – a jelenlegi helyzet Európában). Nagy hatóértékük és újdonságuk miatt aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a nitazén opioidokat nem lehet rutinszerűen kimutatni a post-mortem toxikológiában általánosan használt eljárásokkal. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a jelentett halálesetek száma alulbecsült lehet. Erre vonatkozóan bizonyítékok állnak rendelkezésre a Balti-tenger térségének azon országaiban, ahol a vizsgálati módszerek javulása az ilyen anyagok kimutatásának növekedését eredményezte. Észtországtól származó ideiglenes adatok szerint a kábítószereket 2023-ban a kábítószer okozta halálesetek közel felében (117-ből 56-ban, 48%) azonosították. 2022-ben ez az arány 82 kábítószer okozta halálesetből 32 (39%) volt. Lettországban mind a nemzeti statisztikák, mind az forenzikus nyilvántartások arról számoltak be ideiglenesen, hogy megduplázódott a kábítószer okozta halálesetek teljes száma, a 2022. évi 63-ról 2023-ban 130-ra, és ezen esetek közül 38-ban (29%) azonosítottak nitazéneket. Bár 2022-ben nem volt lehetőség a nitazének rendszeres tesztelésére, az opioidokkal összefüggő akut kábítószertoxicitási esetek száma drámai mértékben megemelkedett (a 2021. évi 1936-ról 2022-ben 2357-re). A klinikai személyzet beszámolói arra utalnak, hogy a naloxon nagyobb adagjaira volt szükség, ami aggasztóan a szintetikus opioidok esetleges jelenlétére enged következtetni.
A kábítószer okozta mortalitásra vonatkozó információk másik forrását az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban a korai jelzőrendszerbe bejelentett halálesetek jelentik. 2023-ban 5 országból legalább 150 olyan halálesetet jelentettek e mechanizmus felé, amelyeknél a nitazénekkel szembeni expozíciót igazolták. Ez a szám azonban magában foglalja azokat az eseteket is, amelyeknél a halál okát nem erősítették meg.
A szándékos önmérgezésre való reagálás kihívásai
A kábítószer-túladagolás következtében elhunyt személy szándékának megállapítása nehéz lehet. A túladagolásos halálesetek közül sok véletlenül következik be, más részük esetében pedig nem lehet megállapítani a szándékot. Egyes országokban azonban több információ áll rendelkezésre a szándékról, és a bejelentett túladagolásos halálesetek viszonylag nagy hányada (összesen minden hatodik) szándékosnak (azaz öngyilkossági szándékkal elkövetettnek) minősült. Az Európai Unió valamennyi országában, Norvégiában és Törökországban a rendelkezésre álló legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az öngyilkossági szándékkal elkövetett túladagolásos halálesetek aránya magasabb volt a nők körében. Néhány országban (Magyarország, Hollandia, Szlovénia és Svédország) a nők körében tapasztalt, bejelentett túladagolásos halálesetek több mint egyharmadát minősítették öngyilkossági szándékkal elkövetettnek. Bulgáriában, Lengyelországban és Finnországban a 2022-ben bejelentett, nők által elkövetett túladagolásos halálesetek több mint egynegyedénél öngyilkossági szándékot rögzítettek. Ezek a megállapítások rámutatnak arra, hogy olyan beavatkozásokra van szükség, amelyek a kábítószer-használók szándékos önkárosítását és öngyilkos hajlamait célozzák, és különösen felismerik azt az aránytalan kockázatot, amelyet a nők ebben az összefüggésben tapasztalhatnak.
Az opioidokkal összefüggő túladagolások és halálesetek megelőzése továbbra is nehéznek bizonyul
Az opioidokkal összefüggő halálesetek csökkentését célzó válaszlépések közé tartoznak azok a beavatkozások, amelyek elsősorban a túladagolás megelőzésére irányulnak, valamint azok, amelyek túladagolás előfordulása esetén az elhalálozás megakadályozására irányulnak (lásd a 11.1. ábrát). Az injektáló opioid-használók populációjában és az általuk használt anyagok típusaiban bekövetkezett változások új és még nagyobb kihívásokat jelentenek a túladagolásos halálesetek csökkentését célzó beavatkozások tekintetében. Ide tartozik többek között az, hogy differenciált programokat kell kidolgozni a különböző csoportok igényeinek kielégítésére, és különösen az, hogy figyelembe kell venni a különböző korosztályok igényeinek megfelelő szolgáltatások kialakításának szükségességét. Az opioid-agonista kezelés alkalmazása bizonyítottan védőtényezőnek számít az opioid-túladagolással és egyéb halálozási okokkal szemben, ugyanakkor számos országban továbbra is fennállnak a lefedettséggel és a hozzáféréssel kapcsolatos problémák.
A fenti grafikon szöveges változatának megjelenítése
- Túladagolás esetén a halálos kimenetel csökkentése
- Naloxon alkalmazása*
- Naloxon kiadása és képzés* (szakszolgálatok és elsődleges beavatkozók, közösség)
- Fogyasztói szobák*
- Halálos kimenetelű túladagolás megelőzésére szolgáló alkalmazások
- Túladagolás kockázatának csökkentése
- Opioid-agonista kezelés, az ellátás megtartása és folyamatossága*
- Célzott beavatkozások csökkent tolerancia idején (pl. börtönből való kiszabadulás vagy megszakított kezelés)
- Túladagolás kockázatának értékelése, figyelemfelkeltés és ártalomcsökkentés
- Túladagolás megelőzésére irányuló stratégiák
- Gyógyszerek eltérítésének megelőzése
- Drogbevizsgálás és közegészségügyi riasztások
- Injektáló opioid-használatról opioidszívásra való átállás támogatása
- Célzott kezelések (naltrexon-kezelés, heroinnal támogatott kezelés)
- Veszélyeztetettség csökkentése
- Integrált ellátás mentálhigiénés és általános egészségügyi szolgáltatásokkal
- Szociális és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítását célzó beavatkozások
- Lakhatási programok
- Foglalkoztatási programok támogatása
- Megbélyegzés csökkentésére vagy megelőzésére irányuló beavatkozások
Megjegyzés: Azok a beavatkozások, amelyek előnye bizonyított, és nagy vagy észszerű bizalommal lehetünk a rendelkezésre álló bizonyítékok iránt, félkövér betűvel és csillaggal (*) vannak kiemelve.
Megjegyzések: Azok a beavatkozások, amelyek előnye bizonyított, és nagy vagy észszerű bizalommal lehetünk a rendelkezésre álló bizonyítékok iránt, vastagabb keretben vannak kiemelve. Az ezen az ábrán felsorolt beavatkozásokkal kapcsolatos jelenlegi bizonyítékok nagy része vagy most jelenik meg, vagy elégtelennek tekinthető, részben a kutatások elvégzésének gyakorlati és módszertani nehézségei miatt, különösen a randomizált, kontrollos vizsgálatok kidolgozása során (lásd: Spotlight on.... Understanding and using evidence (Reflektorfényben....A bizonyítékok megértése és felhasználása), valamint azért is, mert a szolgáltatásnyújtási modellek gyakran jelentősen eltérnek egymástól.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az opioid-antagonisták fokozottabb hozzáférhetősége fontos szerepet játszhat a halálos kimenetelű opioid-túladagolások megelőzésében. Az azonban, hogy ez a megközelítés milyen mértékben áll rendelkezésre, országonként és országokon belül is eltérő. 2022-ig 16 európai ország számolt be a túladagolásos halálesetek megelőzésére irányuló naloxon programok végrehajtásáról, beleértve a kísérleti projekteket is. A változó fogyasztási szokások szükségessé teszik, hogy a szolgálatok felülvizsgálják a jelenlegi szolgáltatási protokollokat. A nagy hatóértékű szintetikus opioidokkal kapcsolatba hozható túladagolások például a naloxon több adagjának beadását tehetik szükségessé az opioidok hatásainak visszafordítása érdekében. Egyes országokban a fogyasztói szobákat részben a túladagolásos mortalitás csökkentésére adott válaszlépésként is biztosítják. Ezek a létesítmények jelenleg 10 uniós országban és Norvégiában működnek (lásd: Ártalomcsökkentés – a jelenlegi helyzet Európában). Ahol multikulturális és új bevándorló populációk vannak jelen, a magas kockázatú kábítószer-használók számára kívánatos a saját nyelvükön megfogalmazott ártalomcsökkentési üzenetek számának növelése. Az opioidokkal összefüggő halálesetek megelőzését célzó egészségügyi és társadalmi válaszlépésekről további információk találhatók az EMCDDA legutóbbi miniútmutatójában.
Főbb adatok és tendenciák
Túladagolás miatti mortalitási ráták
- A túladagolásnak tulajdonítható mortalitási rátát az Európai Unióban 2022-ben egymillió lakosra vetítve 22,5 halálesetre becsülték a 15–64 éves népesség körében.
- A túladagolásnak tulajdonítható mortalitási ráta jellemzően 3–4-szer nagyobb a férfiaknál, mint a nőknél (11.2. ábra),, és a 25–39 éves férfiak a leginkább érintettek. Ebben a korcsoportban a túladagolásnak tulajdonítható mortalitási ráta jelentősen magasabb lehet, mint a 15–64 éves férfiak (felnőttek) esetében. Svédországban például a 25–39 éves férfiak esetében a túladagolásnak tulajdonítható mortalitási ráta 2022-ben egymillió lakosra vetítve 122 haláleset volt, szemben az országban egymillió felnőtt férfira jutó 73 halálesettel. Észtországban a 25–39 éves férfiak körében egymillió férfira vetítve 197 haláleset történt, míg egymillió felnőtt férfira 62 haláleset jutott; Írországban pedig a mortalitási ráta egymillió 25–39 év közötti férfira vetítve 183 haláleset volt, szemben az összes férfi esetében egymillió felnőtt férfira jutó 85 halálesettel.
- A 40–59 év közötti férfiak a leginkább érintettek a túladagolásos mortalitásban számos európai országban, köztük Dániában, Spanyolországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában és Norvégiában.
Túladagolásos halálesetek
Az Európai Unióban a becslések szerint 2022-ben legalább 6392 kábítószerekkel összefüggésbe hozható túladagolásos haláleset történt (2021-ben ez a szám 6166 volt). Ez egy minimális becslés, mivel egyes országok arról számoltak be, hogy a megfigyelési rendszerükből néhány eset kimaradt. A különböző spanyolországi nyilvántartásokból származó 2022. évi adatok kereszthitelesítése például arra utalt, hogy öt esetből csak négyet jelenthettek. Németországban a mortalitási nyilvántartás csak azokat az eseteket tartalmazza, amelyek a rendőrség tudomására jutottak. Így előfordulhat, hogy a rendőrség hatókörén kívül eső ügyeket nem jelentik. Az alulbecslés mértéke azonban nem ismert.
- A becslések szerint az Európai Unióban 2022-ben bejelentett halálos kimenetelű túladagolások háromnegyedében (74%) voltak jelen opioidok, beleértve a heroint és annak metabolitjait is, gyakran más anyagokkal együtt (lásd 11.3. ábra és 11.4. ábra). Meg kell jegyezni, hogy a kábítószer okozta halálesetekről szóló toxikológiai jelentésekben gyakran egyszerre több kábítószer is szerepel.
Az EU+2 kifejezés az uniós tagállamokat, Norvégiát és Törökországot foglalja magában.
Megjegyzés: Németország esetében az adatok 2021-től teljes mértékben megfelelnek az európai protokollnak, amely meghatározza a különleges mortalitási nyilvántartásokból – például a rendőrség és a törvényszéki orvosszakértői szolgálatok nyilvántartásaiból – kivonandó eseteket. A korábbi évekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok. E sorozatok és grafikon esetében a korábbi évek az első rendelkezésre álló adatponttal (2021) kerültek kitöltésre, hogy elkerülhető legyen a különböző módszerekkel készült különböző adatsorok keveredése. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben az időszakban – a nemzeti fogalommeghatározásnak megfelelően – Németországban nőtt a kábítószerrel összefüggő halálesetek száma.
Bár Spanyolországban és Lengyelországban az általános mortalitási nyilvántartásokból (előnyben részesített forrás) jelentett adatok esetében nem állnak rendelkezésre toxikológiai információk, az alternatív forrásból (külön kriminalisztikai mortalitási nyilvántartások) rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy ezekben az országokban a legtöbb kábítószer okozta haláleset opioidokhoz volt köthető.
- A rendelkezésre álló adatok korlátozottak a minőség és a lefedettség tekintetében. Mindazonáltal a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy egyes nyugat-európai országokban a heroin továbbra is nagyszámú halálesetben érintett: több mint 728 esetben Németországban, 222 esetben Spanyolországban, 173 esetben Franciaországban, 142 esetben Ausztriában (heroin vagy morfin), 127 esetben Olaszországban és 104 esetben Svédországban. A becslések szerint az Európai Unióban összesen több mint 1800 halálesetben volt szerepe a heroinnak.
- A túladagolásos halálesetek többségében a heroin volt jelen viszonylag kevés uniós országban, nevezetesen Ausztriában (heroin vagy morfin) (77%) és Olaszországban (57%). A túladagolásos halálesetek körülbelül kétötöde és egyötöde közötti arányban jelentették a heroint Portugáliában (42%), Szlovéniában (42%), Romániában (41%), Törökországban (35%), Franciaországban (26% 2021-ben), Dániában (24%), Spanyolországban (24% 2021-ben), Norvégiában (22%) és Svédországban (21%). 2022-ben Észtországban, Lettországban, Litvániában és Finnországban 6 túladagolásos halálesetből kevesebb mint 1-ben jelentettek heroint.
- A további frissítésre szoruló előzetes adatok szerint 2023-ban 5 ország jelentette nitazének jelenlétét legalább 150 halálesetnél: Észtország (56), Lettország (76), Finnország (8), Svédország (1) és Norvégia (13).
- A 2021-re és 2022-re vonatkozóan adatokat szolgáltató 19 európai országban 2022-ben 996 (23%) túladagolásos halálesetben volt jelen a kokain, többnyire opioidokkal együtt (2021-ben 807 esetben (20%)).
- Jelenleg kokainnal kapcsolatos halálesetekről azokban az országokban is beszámolnak, ahol korábban kevésbé gyakoriak voltak, például Dániában, Hollandiában, Ausztriában és Szlovéniában. Spanyolországban 2021-ben a túladagolásos halálesetek 52%-ában (a jelentett 910 esetből 477-ben), Portugáliában pedig 2022-ben a túladagolásos halálesetek 67%-ában (69 esetből 46-ban) a kokain játszott szerepet.
- Franciaországban 2021-ben a kokain az esetek 39%-ában (a jelentett 662 halálesetből 259-ben) volt érintett. Ez növekedést jelent a 2020. évi 23%-hoz képest (a jelentett 567 halálesetből 130-ban), ami arra utal, hogy a kokain hozzájárul a túladagolásos halálesetek számának általános növekedéséhez az országban.
- Számos halálesetben a kokaintól eltérő stimulánsok – többek között az amfetamin és a metamfetamin – voltak érintettek, gyakran opioidokkal együtt. A 2022-re vonatkozóan post-mortem adatokkal rendelkező 20 ország közül 18 jelentett olyan haláleseteket, amelyek a kokaintól eltérő stimulánsokkal voltak összefüggésbe hozhatók. A kokaintól eltérő stimulánsokkal összefüggő legtöbb halálesetet Németországból (476 eset), Törökországból (186), Dániából (68), Norvégiából (63), Lettországból (62), Finnországból (34), Észtországból (33) és Ausztriából (32) jelentették. Bár az országok által jelentett számok évről évre változhatnak, az ilyen esetek teljes száma a három év mindegyikére vonatkozóan összehasonlítható adatokat szolgáltató 16 ország esetében 2020-ban 496, 2021-ben 462, 2022-ben pedig 492 volt. Ezeken a kábítószer okozta haláleseteken túlmenően más, például szív- és érrendszeri problémákkal összefüggő, stimulánsok okozta halálesetek észrevétlenek maradhatnak.
- Az Európai Unióban az 50–64 éves korcsoportban jelentett túladagolásos halálesetek száma 2012 és 2022 között a becslések szerint 69%-kal nőtt (a nők körében 43%-kal, a férfiak körében pedig 101%-kal) (11.5. ábra).
- A 2022-re vonatkozóan post-mortem toxikológiai adatokkal rendelkező 20 ország felében a kábítószer okozta halálesetek közül legalább minden negyedik a metadonnal volt kapcsolatba hozható. Az opioid-agonista gyógyszert a Németországban, Franciaországban (2021), Spanyolországban (2021) és Horvátországban bejelentett esetek körülbelül egyharmadában említették. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a gyógyszereket felírták-e, visszaélésszerűen használták-e vagy a feketepiacon szerezték-e be. A gyógyszer említése azonban nem jelenti azt, hogy az volt a mérgezés oka, mivel a túladagolás gyakran más opioidokkal, alkohollal és más gyógyszerekkel, például benzodiazepinekkel végzett polidroghasználattal jár. 2022-ben a Finnországban bejelentett kábítószer okozta halálesetek 56%-ában (107), Svédországban 19%-ában (92), Dániában 7%-ában (20), és Franciaországban 2021-ben a speciális nyilvántartás alapján jelentett halálesetek 7%-ában (49) azonosítottak buprenorfint. Az összes többi olyan országban, amelyek vonatkozásában rendelkezésre álltak adatok, buprenorfint a halálos kimenetelű túladagolásos esetek kevesebb mint 5%-ában, illetve egyáltalán nem jelentettek.
- A közepes vagy súlyos fájdalom kezelésére alkalmazott opioid gyógyszer, a tramadol a 2022-ben 12 európai országban bejelentett túladagolásos halálesetek körülbelül 6 %-ával (177) volt kapcsolatba hozható. Ugyanakkor a gyógyszerekkel való visszaéléssel összefüggő halálesetek francia nyilvántartása alapján bejelentett halálesetek 47%-ában volt érintett, ami arra utal, hogy a felügyelet és a toxikológiai vizsgálatok fokozása növelhetné az opioid gyógyszerekkel összefüggő halálesetek feltárását.
- Amennyiben rendelkezésre állnak, az adatok arra utalnak, hogy a fentanil és a fentanilszármazékok 2022-ben 163 túladagolásos halálesettel voltak összefüggésbe hozhatók. A kábítószerrel kapcsolatos legtöbb halálesetről Németország számolt be (73). Ezek közül azonban egyes halálesetek inkább az orvosi felhasználásból elvont fentanil gyógyszerekkel, mint a tiltott fentanillal hozható összefüggésbe. A többi esetet 2022-ben Litvániában (33 haláleset), Dániában (20), Svédországban (17), Észtországban (8), Ausztriában (4), Finnországban (3), Lettországban (4) és Törökországban (1) jelentették. Az Észtországból és Lettországból származó 2023. évi előzetes adatok azt mutatják, hogy tovább nőtt az új szintetikus opioidokkal összefüggő, kábítószer okozta halálesetek száma. A nitazénekkel összefüggő, kábítószer okozta halálesetekben a 2023-ban Észtországban észlelt nitazének közül a protonitazén (56-ból 38 esetben, 68%) és a metonitazén (56-ból 27 esetben, 48%), Lettországban pedig az izotonitazén (38-ból 32 esetben, 84%) volt a leggyakoribb. A 2023-ra vonatkozó adatok előzetesek, és alulbecsültek lehetnek. Azokban az országokban, ahol rendelkezésre álltak adatok, 2021 és 2022 között 327 kábítószer okozta halálesetnél számoltak be oxikodon jelenlétéről, elsősorban Dániában, Észtországban, Finnországban és Svédországban.
- Az opioidok benzodiazepinekkel kombinált fogyasztása növeli a túladagolás kockázatát. 2022-ben a benzodiazepineket más anyagokkal, elsősorban opioidokkal együtt észlelték a túladagolásos halálesetek többségében Dániában, Luxemburgban, Ausztriában és Finnországban, valamint 10 esetből több mint 4-ben Portugáliában és Szlovéniában (11.6. ábra). Emellett a Spanyolországra, Ciprusra és Romániára vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatokban jelentett túladagolásos halálesetek nagy hányadában mutattak ki benzodiazepineket. Bulgáriában, ahol a túladagolásos halálesetek teljes száma alacsony, és az évenkénti ingadozások miatt indokolt az óvatosság, benzodiazepineket ritkán észlelnek. Sok országban ez az információ nem áll rendelkezésre, míg más országokban nem minden esetben számolnak be post-mortem toxikológiai adatokról.
- Kevés ország szolgáltat adatot a pregabalin szerepéről a kábítószer okozta halálesetekben. Az adatot szolgáltató országok közül Finnország 2022-ben 87 halálesetről (2021-ben 90 esetről) számolt be. Több ország jelentette a pregabalin okozta halálesetek számának növekedését: Dánia (a 2021. évi 48 halálesettel szemben 2022-ben 58 haláleset), Ausztria (a 2021. évi 37 halálesettel szemben 2022-ben 54 haláleset), Spanyolország (a 2020. évi 41 halálesettel szemben 2021-ben 81 haláleset) és Törökország (a 2021. évi 5 halálesettel szemben 2022-ben 25 haláleset).
- A szintetikus kannabinoidokhoz kapcsolódó halálesetek száma 2022-ben 8-ra csökkent Törökországban (2021-ben 46 volt). 2022-ben az adatokkal rendelkező hét ország 27, szintetikus katinonokkal összefüggő halálesetről számolt be, Finnország (13 esetről), Észtország (5 esetről), Portugália (4 esetről), Ausztria (2 esetről), Románia (2 esetről) és Szlovénia (1 esetről). A 2021-re és 2022-re vonatkozóan adatokkal rendelkező országok közül a számok Észtországban (3-ról 5-re), Finnországban (6-ról 13-ra), Portugáliában (0-ról 4-re), Romániában (1-ről 2-re) és Szlovéniában (0-ról 1-re) nőttek, Ausztriában pedig (7-ről 2-re) csökkentek.
Kábítószerrel összefüggő, bármilyen eredetű mortalitás
- A kohorszvizsgálatok azt mutatják, hogy a kábítószer-használók körében jóval magasabb a bármilyen eredetű mortalitás aránya, mint az általános népesség körében. Példaként említhetjük azt a megállapítást, hogy 2018 és 2022 között két görög városban az injektáló kábítószer-használók megnövekedett arányú mortalitásának kockázata 17-szerese volt az általános népességének. 2010 és 2019 között Horvátországban az opioidhasználati zavarokban szenvedő betegek esetében a megnövekedett arányú mortalitás kockázata 17-szer magasabb volt a nők és 8-szor magasabb a férfiak körében, mint az általános népesség esetében.
Forrásadatok
Forrástáblázatok megjelenítése
A 2024. évi európai kábítószer-jelentés forrásadatainak teljes készlete, beleértve a metaadatokat és a módszertani megjegyzéseket is, adatkatalógusunkban érhető el.
Az ezen az oldalon szereplő infografikák, diagramok és hasonló elemek létrehozásához használt adatok alkészlete alább található.